Méret:	102,6 x61,6 x 11,9 mm
Súly:	110 gramm
Kijelző:	240 x 320 pixel
Mobil szélessáv:	GPRS, EDGE, 3G, HSDPA
Multimédia:	Kamera, MP3 lejátszás, E-mail, Internet, Rádió, Diktafon
Részletek:	teljes adatlap

Kíváncsiak voltunk, hogy mit virít a gyakorlatban az LG új low-end okossága.

Kétség sem férhet hozzá, hogy bizony nagyon is árérzékeny piac a miénk. Éppen ezért felénk sokkal több olcsó készülék, legyen az normál mobil, vagy okostelefon talál gazdára, mint mondjuk Galaxy S III. Persze, hogy mindenki ez utóbbira csorgatja a nyálát, de amikor a pénztárcának ama bizonyos szétnyitására kerül sor, akkor a tömeg nagy része inkább visszalép a vásárlástól és valami emészthetőbb árú smartphone-t választ. Jelen tesztünk alanya abszolút kedvező áron képviselteti magát a piacon, ezzel tehát nincs is baj, viszont mindenképpen kérdéses, hogy a barátságos árcédula mennyire tudja elfedni az LG Optimus L3 hiányosságait és negatívumait. Következzék hát a készülék részletes tesztje!

Design
Az LG-nek ezúttal sikerült egy abszolút egyedi külsejű okostelefont terveznie. Nem azt mondom, hogy az Optimus L3 a világ legszebb telefonja, mert ez messze nincs így, az viszont tény, hogy ez a készülék kilóg az átlagos szürkeegér telefonok közül. A tömzsi kis okosság 11,9 milliméter vastag, tehát ultra-vékonynak semmiképp sem nevezhető akkor, amikor egyes gyártóknak ma már 6-7 milliméteres karcsúságot is sikerül elérniük. A 110 grammos tömeg tulajdonképpen átlagos, vagy annál kicsit nagyobb. A nálunk vendégeskedő teszttelefon a fehér verzió, de nyugalom, természetesen konzervatív feketében is gyártják a kicsikét. Egyébként pedig esetünkben csak az érdesített hátlap fehér, ugyanis az oldalélek ezüstszürkék, az előlap pedig szokás szerint fekete.

Felszereltség
Az összeszerelési minőség amolyan erős közepesnek mondható, az illesztések nem mindenhol pontosak, a hátlap pedig enyhén nyöszörög, ha éppen olyanja van. A hangerőállító gombok a bal oldalra kerültek, az ellentétes oldal viszont sajnos teljesen kihasználatlan maradt, vagyis egyetlen kezelőszerv, vagy csatlakozó sem került ide. A 3,5 milliméteres füles a felső élen lévő dugaljba csatlakoztatható és ugyanitt keresendő az on/off gomb is. A fedetlen microUSB port az alsó élen leledzik és természetesen nemcsak adatátvitelre, hanem akksitöltésre is használható. A műanyag hátlapot lepattintva egy 1500 mAh kapacitású akkumulátor látványa fogad: ez bizony egy igen combos kis akksi, főleg annak ismeretében, hogy ez a nem éppen felsőkategóriás telefon nem túl nagy fogyasztású. A microSD kártyák cseréje nem követeli meg a telefon újraindítását, vagyis adott a hot-swap funkcionalitás.

Kijelző és környéke
Őszintén szólva túl sok jóra nem számítottam kijelző fronton, de az LG-nek sikerült alulmúlnia a várakozásaimat. Ha egy 320x480 pixeles LCD-t kaptam volna, egyetlen rossz szavam sem lenne, ellenben a 3,2 colos képátlón felvonultatott 240x320 pixel, és az ebből adódó alig 125 ppi-s pixelsűrűség manapság már nagyon, de nagyon karcsú. Összehasonlításképp, a Huawei Ascend Y200 3,5 colos kijelzője 320x480 képpontos. Lényeg a lényeg, a kapacitív (multi-touch) technológiájú TFT display-re egyszerűen nem esik túl jól ránézni, hiszen a látvány igencsak pixeles. A 262 ezer színárnyalatú kijelző ráadásul még fényérzékelőt sem kapott és a betekintési szögei is igen kicsik. Giroszkópot azért kapunk, mondjuk ez már tényleg a minimum. Az LCD alatt két érintőgomb és egy hagyományos nyomógomb figyel, a virtuális QWERTY billentyűzet pedig orientációtól függően 4x6, illetve 5,5x5,5 milliméteres gombokat vonultat fel.

Kamera
Az LCD-hez hasonlóan az enyhén süllyesztett frontlencsét kapott kamera modul sem áll igazán a helyzet magaslatán. A 3 megapixeles (2048x1536 képpont) felbontással még nem lenne baj, az viszont már komoly hiba, hogy mind az autofókusz, mind pedig a LED-segédfény kimaradt a repertoárból. A fényérzékenység ISO100 és ISO400 között állítható, az időzítő 3-5-10 másodperces késleltetésre képes, négyféle exponáló hang közül lehet választani, illetve kapunk még néhány digitális effektust és geotagging feature-t is. Íme néhány tesztfotó:


Az MP4 formátumba dolgozó videófelvevő révén maximum 640x480 pixeles felbontású felvételek készíthetők, melyek 29 fps sebességgel és sztereó hangsávval rendelkeznek. Tesztvideónk:


Szoftver
Android 4.0, vagyis Ice Cream Sandwich frissítésről ne nagyon álmodozzunk, helyette pedig be kell érnünk a jó öreg Gingerbreaddel, annak is a 2.3.6-os verziójával. Jó szokásához híven az LG ezúttal is egy kicsit átkozmetikázta a default Android UI-t, persze HTC Sense-et senki se várjon! Az egyedi lock-screenen átjutva egy 5 slide-os alapképernyő fogadja az ember fiát, vagy éppen lányát. A fentről lehúzható státuszsoron ott figyel többek közt a zenelejátszó panele, illetve a sokszor használt funkciók (pl.: GPS, Bluetooth, stb.) kis ikonjai. A kijelző alsó sorában fixen négy ikon sorakozik, melyek közül a jobbszélsővel tudunk a menü és az alapkijelző között váltani. A függőlegesen szkrollozható főmenüben egyszerre maximum 12 kis ikont láthatunk, melyek egyébként könnyű szerrel kategóriákba sorolhatók, ami adott esetben sokat javíthat a használhatóságon.

Szolgáltatások
A névjegyzék négy kis fület kapott, melyek a következők: telefon, hívásinformáció, névjegyzék, csoportok. A webböngészőtől nem fogunk hasra esni, hiszen nem valami fürge a működése és hát bizony a Flash is hiányzik belőle. Az alkalmazáskezelő révén könnyen áttekinthetjük az éppen futó alkalmazásokat és azok memóriaigényét, valamint említést érdemel még a tudományos funkciókkal megspékelt számológép, a naptár, az óra, a Google+ és YouTube kliens, valamint az Office állományok megtekintésére használható Polaris Viewer 3.0. A sztereó FM rádió használatához mindenképpen be kell dugnunk valamilyen fülest a telefonba, a zenelejátszó kezeli a lejátszási listákat és megjeleníti az albumképeket, de ekvalizer már nincs benne. A DivX videókat szépen lejátsza a telefon, de persze HD felbontású gyönyörűségeket senki se próbáljon meg lenyomni a torkán.

Hardver
Négymagos processzor. Ultrabrutál GPU. 2 GB RAM. Ja bocsánat, eltévesztettem a házszámot! Na szóval az LG ebbe a mobilba egy Qualcomm MSM7225A típusjelzésű chipsetet pakolt bele, mely elsősorban 800 MHz-es egymagos (ARMv7) processzoráról, illetve Adreno 200-as grafikus gyorsítójáról ismerszik meg. E mellé került még 384 MB RAM és 1 GB flashmemória, így pedig az Optimus L3 1283 pontot ért el a Quadrant tesztben, a Linpackot pedig 20,368 MFLOPS-os eredménnyel zárta. A HSDPA 3,6 Mbit/s-os tempóval hasít, a Wi-Fi kontroller b/g/n szabványú, és persze a hotspot funkció, a DLNA, a Bluetooth 3.0 és a GPS-vevő is jelen van a fedélzeten.

Konklúzió
Az LG Optimus L3 igazából nem igazán tud felmutatni olyat (tudás, ár), mely a riválisai fölé tudná emelni, bár az 1500-as akksi miatt azért mindenképpen elismerést érdemel a gyártó. A kijelző és a kamera elég gyatrára sikeredett és emiatt vélhetően sok vásárlót el fog bukni a kicsike. A riválisok közül kiemelendő például a Huawei Ascend Y200, mely kicsit olcsóbban sokkal szebb kijelző virít. A cikk írásakor egyébként mintegy 40 ezer forintos kártyafüggetlen áron kapható az LG Optimus L3, mely a T-Mobile-nál 27900 forintos előfizetéses, illetve 34990 forintos pre-paid áron vásárolható meg. A Vodafone 29990, illetve 31990 forintos áron forgalmazza a készüléket.

Pozitívum: egyedi forma, nagy kapacitású akkumulátor, egyszerű bővíthetőség.
Negatívum: gyenge kijelző, gyatra kamera, lehetne kicsit olcsóbb.

További tesztek