Méret:	134,4 x69,9 x 8,9 mm
Súly:	130 gramm
Kijelző:	720 x 1280 pixel
Mobil szélessáv:	GPRS, EDGE, 3G, HSDPA
Multimédia:	Kamera, MP3 lejátszás, E-mail, Internet, Rádió, Diktafon
Részletek:	teljes adatlap

A HTC ezúttal anyait-apait beleadott a fejlesztésekbe.

Míg 2011-ben egy kicsit (vagy nagyon) csalódottak voltunk a HTC barcelonai felhozatala miatt, addig 2012-ben abszolút nem panaszkodhattunk annak kapcsán, amit a tajvani gyártó a Mobil Világkongresszuson felvillantott. Az eddig megismert idei termékskála csúcsán ott trónol a négymagos processzorral és hatalmas kijelzÅ‘vel szerelt One X, mellette ott figyel a hozzánk nem érkezÅ‘, LTE-s és duplamagos chipes One XL, alattuk pedig ott az elérhetÅ‘bb árú One S és a kis túlzással low-end One V. A négyesfogatból mi most elsÅ‘ként a nagyágyút, a One X-et fogjuk vallatóra, következzék hát a készülék részletes bemutatója!

Design
Azt hiszem nem járok messze az igazságtól, ha azt állítom, hogy amennyiben abszolút semmilyen márkajelzés sem lenne a One X-en, akkor is szinte teljesen egyértelmű lenne, hogy ezúttal bizony egy HTC gyártmányú okossághoz van szerencsénk. Magyarul a tervezÅ‘k a már alaposan kitaposott design útvonalon haladtak tovább: az unibody, vagyis lényegében házilagosan megbonthatatlan kasztni alapvetÅ‘en szögletes, de ha oldalról vetünk rá egy pillantást, némi ívelt vonalvezetésnek is tanúi lehetünk. A kellemesen lekerekített hátlap rendkívül komfortos fogást biztosít, mind a felhasznált anyagok minÅ‘sége, mind pedig az összeszerelés minÅ‘sége nagyon rendben van. Az persze már más kérdés, hogy a One X nem kicsi, sÅ‘t! Akinél már a Samsung Galaxy S II mérete is kiütötte a biztosítékot, az ettÅ‘l a mobiltól is garantáltan infarktust fog kapni, még akkor is, ha a hatalmas felülethez szerencsére igen karcsú, alig 8,9 milliméteres vastagság társul. A 130 grammos tömeggel tulajdonképpen nincs baj, vagyis a One X alig nehezebb az SGS II-nél.

Felszereltség
A beüzemelés elsÅ‘ pillanatában meglepetésben részesülünk, ugyanis a felsÅ‘ élen lévÅ‘ SIM tálcát egy apró szurkáló eszköz segítségével tudjuk kimozdítani a helyérÅ‘l - valahonnan ismerÅ‘s ez nekem, de mégis honnan? (Apple) No és persze nem ám holmi mezei SIM-et eszik a kicsike, neeem, hanem microSIM-et, ez van, ezt kell szeretni, egészen a nanoSIM érkezéséig. Halleluja! Ugyancsak a felsÅ‘ élre került a bekapcsológomb, illetve a 3,5 milliméteres audio csatlakozó aljzat, microSD slotot viszont sehol sem találunk. A baloldali microUSB port teljesen fedetlen, és ha HDMI funkcionalitást szeretnénk kicsiholni a One X-bÅ‘l, akkor ide tudjuk csatlakoztatni a megfelelÅ‘ adaptert, ami azonban sajnos nincs benne az alapcsomagban. Exponálógomb nincs, a hangerÅ‘t a jobboldalon lehet állítani, a hátlapon lévÅ‘ öt kis csatlakozó pedig az opciós listán szereplÅ‘ dokkoló használata esetén jut szerephez.

Kijelző
Nagyot üt, bizony nagyot, de még mekkorát! Mármint a kijelzÅ‘. Egész pontosan 4,7 colosat, ugyanis ekkora a Super IPS LCD2 panel képátlója: hatalmas ez az 58x103 milliméteres felület, jóval nagyobb, mint amit az SGS II-féle 4,3 col nyújt, bár ugye Note-féle 5,3 coltól azért még egy kicsit elmarad. A nagy mérethez szerencsére hatalmas felbontás társul, a 720x1280 pixel igen impresszív vizuális élményt biztosít. Ami a pixelsűrűséget illeti, nos a One X 312 ppi-t virít, ami ugyan némileg elmarad az iPhone-féle Retina Display-tÅ‘l, viszont óriási különbség, hogy az almás mobilok csak 3,5 colosak, vagyis olyanok mint az egérmozi. Legalábbis a 4,7 colhoz képest mindenképp. Még két adat: az SGS II 217 ppi-vel bír, a Sony Xperia S pedig 342 ppi-vel büszkélkedhet. A One X Gorilla Glass mögé bújtatott kijelzÅ‘je természetesen automatikus fényerÅ‘állítást is kapott, és jó hír, hogy erÅ‘s napsütésben és oldalról nézve is jól látható a képe. Na jó, Super AMOLED-szintű mélyfeketéket és kontrasztorgiát azért senki se várjon.

A kijelzÅ‘ környéke
Az LCD felett 52 apró lyuk mögé rejtve ott figyel a korrekt minÅ‘ségű hangszóró, és hasznos apróság, hogy az alsó sorban jobbról a hatodik lyukban egy remek kis notifikációs LED is helyet kapott. Az elÅ‘lapi kamera 1,3 megapixeles felbontású, és ha videóhívásra kerül a sor, simán megugorja a 720p szintet. Míg mostanság egyre több mobilról teljesen eltűnnek a kijelzÅ‘ környéki gombok, addig a One X LCD-je alatt ott figyel három érintÅ‘gomb: az elsÅ‘vel vissza tudunk lépni egyet, a középsÅ‘vel a fÅ‘képernyÅ‘re jutunk, a harmadikkal pedig a legutóbb használt alkalmazások paneljeit villanthatjuk fel, azok legutóbbi kijelzÅ‘képével megspékelve. Ha adatbevitelre kerül a sor, jó szolgálatot tesz a virtuális QWERTY billentyűzet, mely a hatalmas kijelzÅ‘n tágas lehetÅ‘ségeket biztosít (5,5x8,5, illetve 8,5x8 milliméteres gombok).

Kamera
Úgy tűnik, hogy a HTC végre rájött arra, hogy az amúgy abszolút szerethetÅ‘ telefonjaiba így 2012-ben igazán illene valami elfogadható minÅ‘ségű kamerát pakolnia. Ennek jegyében kapunk egy remek f2-es fényerejű optikát (iPhone 4S: f2,4, Lumia 800: f2,2), mely 28 milliméteres nagylátószöget biztosít, alatta pedig egy BSI, vagyis hátsó megvilágítású, 8 megapixeles felbontású szenzor rejtÅ‘zik. A maximális felbontás 3264x2448 pixel, de ezenkívül wide üzemmódot is választhatunk, a fényérzékenységet pedig ISO100 és ISO800 között állítgathatjuk. Az érintÅ‘fókusz kellemesen gyors, a képek elmentése gyakorlatilag nulla másodpercig tart, sötétben pedig jó szolgálatot tehet a szimpla LED-es segédfény. A folyamatos felvétel üzemmód lényege, hogy amíg nyomva tartjuk a virtuális exponálógombot, addig rengeteg fotó készül, és a végén mi magunk választhatjuk ki a legjobban sikerültet. Említést érdemel továbbá az arcfelismerés, a mosolydetektálás, a HDR üzemmód, a panorámakép funkció, a geotagging feature, illetve az élÅ‘képen real time megjelenÅ‘ digitális effektusok. A képminÅ‘ség, ha nem is ér fel Nokia N8 magaslatokba, szerintem simán vállalható, de beszéljenek helyettem inkább a tesztfotók:


A digitális képstabilizátorral megspékelt videófelvevÅ‘ hozza a manapság már elvárható 1920x1080 pixeles Full HD felbontást. A végeredmény nem rossz, de lehetne jobb is, hiszen a sztereó hangsávos felvételek relatíve alacsony, 12 Mbit/s-os bitrátával bírnak és sebességük is csak 23 fps (SGS II: 18 Mbit/s, 30 fps). Érdekesség, hogy videózás közben bármikor exponálhatunk néhány fotót is. Tesztvideónk:


Szoftver
Gondolom nem sok meglepetést okozok azzal, ha elárulom, hogy a One X-en már a vadonatúj Ice Cream Sandwich szaladgál: egész pontosan az Android 4.0.3-hoz van szerencsénk. De persze a HTC ismét hozta a formáját és alaposan kisminkelte a kis zöld robotot, vagyis a nyakába húzta a remek Sense 4.0-át. A korábbi Sense-ek logikus továbbfejlesztésének tekinthetÅ‘ negyedik generációs kiadás továbbra is abszolút szerethetÅ‘, jól kezelhetÅ‘ és még szép is, még ha ez enyhén szubjektív kijelentés is. A zárolási képernyÅ‘ kapcsán ötféle téma közül választhatunk és a feloldás maradt a jól megszokott elhúzós trükknél. Úgynevezett jelenetbÅ‘l is ötfélét választhatunk, felszínbÅ‘l pedig hat különbözÅ‘t biztosít rendelkezésünkre a HTC. Az alapképernyÅ‘n maximum hét slide-unk lehet és persze működik a pinch-zoomos áttekintÅ‘ mód. A vízszintes irányban szkrollozható fÅ‘menüben egyszerre 20 ikon látható, melyek ABC sorrendbe, illetve idÅ‘rendi sorrendbe tehetÅ‘k. Legfelül ott a jó öreg lehúzható státuszszor, ami alatt fÅ‘menüs nézetben itt figyel a Keresés, a Play Áruház és a Menü gombja. Alul az Összes, Gyakori és Letöltések fülek fogadnak, melyek egyébként akár át is rendezhetÅ‘k. A widgetek szokás szerint remekül néznek ki, azért viszont szerintem mindenképpen kár, hogy sem az alapképernyÅ‘, sem pedig a fÅ‘menü elsÅ‘ és utolsó oldala között nincs közvetlen átjárás.

Funkciók
A webböngészÅ‘ irdatlan sebességgel nyomja az arcunkba a különbözÅ‘ weboldalakat és természetesen a Flash tartalmak ellen sincs semmilyen ellenvetése. KülönbözÅ‘ telefonos és online kontaktjaink az Emberek ikon alatt találhatók, alaphelyzetben kapunk Facebook, Google+, Twitter és YouTube támogatást, az Átvitel programocska révén pedig névjegyeink, SMS-eink és naptárbejegyzéseink hozhatók át Bluetoothon keresztül a régi mobilunkról. A full licences Polaris Office többek között Dropbox és SkyDrive támogatást is élvez, a feljegyzéskészítÅ‘vel pedig hangot, rajzot és fotót tartalmazó szösszenetek is készíthetÅ‘k, és azok akár a naptárba is elmenthetÅ‘k. A HTC Car alkalmazást mindenképpen érdemes kipróbálni: a leegyszerűsített kezelÅ‘felületű okosság nagyméretű ikonjai akár még vezetés közben is egyszerűen kezelhetÅ‘k, és segítségükkel elérhetÅ‘k a telefon legfontosabb funkciói. A Beats Audio hangzással feltuningolt, albumkép megjelenítÅ‘s zenelejátszóba beleintegrálták a Sound Houndot és a 7digital zeneboltot, ezenkívül pedig RDS funkciós sztereó FM rádiót is kapunk. Ha számítógépre csatlakoztatjuk a készüléket, Mass Storage módban akár nagyfelbontású MKV filmeket is másolhatunk rá, és ezeket felirattal együtt teljesen korrektül meg is jeleníti a kicsike. A hangrögzítÅ‘, a tudományos számológép, a digitális tükör és a profi idÅ‘járás és tÅ‘zsdei alkalmazás pedig már csak a hab a képzeletbeli tortán.

Vas
Az 1001 lóerÅ‘s Bugatti Veyron csak 12 percig képes maximális sebességgel száguldani. Utána pedig kifogy a tankja. Körülbelül ugyanez a helyzet a HTC One X-szel is: iszonyatos erejű motort pakoltak bele, ami viszont olyan sokat fogyaszt, hogy a telefon megvásárlását követÅ‘en a 220 V-os fali csatlakozó lesz a legjobb barátunk. Az Nvidia által fejlesztett Tegra 3 chipset négy darab processzormagot vonultat fel, melyek 1,5 GHz-es órajelen ketyegnek - teljesítménye egészen elképesztÅ‘, még akkor is, ha az Apple alaposan belerugott az új iPad bejelentésekor. Az Nvidia egyébként egy ötödik úgynevezett low-power magról is gondoskodott, mely akkor működik, amikor teljesen alap feature-öket használunk csak, így csökkentve a fogyasztást. Ez a csökkentés viszont sajnos nem igazán sikerült, "köszönhetÅ‘en" a hatalmas fogyasztású kijelzÅ‘nek. ElsÅ‘ nap a töltÅ‘rÅ‘l reggel 8-kor lehúzott készülék akksija délután 2-kor 15 százalékon állt, második nap pedig 20 százalékon. Ez így sajnos nagyon-nagyon karcsú, és hozzáteszem, hogy nem folyamatos Full HD videólejátszással és 3D játékkal fárasztottam le ilyen gyorsan az egyébként 1800 mAh kapacitású akksit. Szerintem simán járható út lett volna, ha 1-2 milliméterrel vastagabb kasztniba mondjuk egy 2200 mAh-s akkumulátort tett volna bele a HTC. Bár az igazi üdvösséghez vélhetÅ‘en még ez is kevés lett volna. És még egy apróság: a One X érezhetÅ‘en melegszik, pár perc használat után a hátlapon a márkajelzés feletti rész hÅ‘mérséklete alaposan megemelkedik.

Egyebek
A bivaly chipset mellé 1 GB RAM ugrott be, no és persze 32 GB flashmemória. Ez utóbbi persze nem is árt, lévén ugye, hogy microSD bÅ‘víthetÅ‘ség nyista. Egyébként pedig a 32 GB-ból alaphelyzetben mintegy 25 GB szabad, tehát ennyivel gazdálkodhatunk. Majd' elfeledkeztem a teszteredményekrÅ‘l, hát íme: a One X a Quadrantban 4281 pontot ért el, a Linpackot pedig 50,87/151,952 MFLOPS-os eredménnyel zárta. Nem kevés, meg kell hagyni, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy a hétköznapi gyakorlat során is mindig, minden körülmények között villámgyors a cucc. Wireless fronton a HSDPA 21 Mbit/s-mal, a HSUPA pedig 5,76 Mbit/s-os szpíddel hasít, a Wi-Fi kontroller a létezÅ‘ összes szabványt és WLAN funkciót támogatja, a Bluetooth vezérlÅ‘ lazán négypontnullás, ja és persze NFC is van a fedélzeten. Navigációból megkapjuk a Google-féle ingyenes, de masszívan online verziót, illetve ott van még a HTC saját Locations alkalmazása. Ez utóbbi immár támogatja az offline térképeket, az viszont már nem olyan szimpi, hogy a 30 napos próbaidÅ‘szak után keményen fizetÅ‘s a móka: 30 nap 8 euró, 1 év 30 euró, az úgymond korátlan használat pedig 40 euró.

Konklúzió
Nem kerülgetem tovább a forró kását: a HTC One X bizony remekül sikeredett. Iszonyatos erejű processzor, nagy belsÅ‘ memória, hatalmas és gyönyörű kijelzÅ‘, korrekt kamera, friss Android OS, remek Sense UI, rendkívül széles szolgáltatási kör, soroljam még? De persze mindez túl szép lenne és egy kicsit túl mézes, mázas - hát persze, hogy kell egy banánhéj, amin egy aprócskát azért megcsúszik a projekt. Igen, az akkumulátorról beszélek, de ugye nem is ennek kapacitásával, hanem inkább a kijelzÅ‘ fogyasztásával vannak bajok. A One X megvásárlását mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom, hiszen egy kiváló telefon, de elÅ‘re szólok, hogy a villámgyors akksi lemerülés ezúttal sajnos szükségszerű velejáró. Na meg hiányzik a microSD bÅ‘víthetÅ‘ség, már ha tényleg hiányzik, és hasonlóképpen el lehet dönteni, hogy például hiányzik-e egy normál, hardveres exponálógomb, vagy egy szabványos HDMI-kimenet. A One X-féle élvezet körülbelül 180 ezer magyar pengÅ‘ért lehet a miénk - irány a boltokba!? Amúgy pedig várjátok már a One S és One V teszteket? ;)

További tesztek