Ha valaki esetleg úgy állt hozzá a Milestone-hoz, hogy megint egy újabb gyenge próbálkozás csak a Motorolától, amelyet nagy csalódás követ, akkor nagyon meg fog lepődni. A Motorola beleadta szívét-lelkét és látszik a készüléken, hogy tőle várják a szűk esztendők végét. Nos, ez a telefon ki is fogja húzni őket a bajból, az írás végére kiderül, miért vagyok ebben ennyire biztos.
Uhhhh! Olvastam én a novemberi sajtóanyagban, hogy QWERTY létére vékony, de nem gondoltam, hogy ennyire. 13,7 milliméter egy szétcsúsztatható géptől nem semmi... Csak összehasonlításképpen: az Omniám - amelyben pont a kényelmes méretét szeretem legjobban - 12,5 milliméter vastag, mégpedig billentyűzet nélkül, ennél csupán 1,2 milliméterrel többért kapjuk - megkockáztatom a kijelentést - minden idők egyik legügyesebb QWERTY billentyűzetét. Na, itt gondoltam azt, hogy végre vége az én QWERTY utálatomnak, ugyanis a QWERTY-billentyűzetes gépeket én azért nem szerettem, mert nekem túl vastagok voltak. Ez nem. Kifejezetten nem! Nagyon nem!!!
Körbeforgatva megakad a szemem egy 3,5 milliméteres jackdugó aljzaton, amibe bedughatom a jól megszokott saját fülesemet. Ennek is nagyon örülök. A töltés és adatforgalom microUSB csatlakozón keresztül történik, szabványosan, kényelmesen. A hátlapon 5 megapixeles kamera, mellette valamilyen villantó, ennek is örülök így elsőre, majd meglátjuk, mit is tud.
Visszatérve a méretekre: ha nem tudom, hogy szétcsúsztatható, eszembe sem jut, hogy ebbe a méretbe beleférhet a billentyűzet is. De tudom, így szétcsúsztatom. Itt jön a második meglepetés: ez nem lötyög? De nem ám. Már szinte ijesztő az a stabilitás, amivel szétcsúszik - egyébként kicsit nehezen - a készülék és ahogyan sziklaszilárdan egyben marad. Igaz, nem lehet megdönteni a képernyőt, de én nem is akarom. A billentyűzet tökéletes, a gombok nagyon közel vannak egymáshoz, de mégsem ütök félre. Az ékezetes betűk kezelése szenzációs, a hardveres billentyűzeten legeslegelső próbálkozásra, minden gyakorlat nélkül 54 másodperc az "Árvíztűrő tükörfúrógép" begépelése.
Ez az érintőképernyőn 44 másodpercre szorítható, mert ott nem kell az ujjunkkal mindig az ékezetes betűk kiválasztásáért barangolni. Az ékezetes karaktereket úgy érjük el, hogy az alapkarakteren rajta hagyjuk az ujjunkat, ilyenkor előugrik egy kis négyzet a képernyőn, benne az összes lehetséges ékezetes változattal. Ezek közül kiválaszthatjuk a képernyő érintésével a nekünk kellőt, de a hardverbillentyűzet jobb oldalán lévő navigációs billentyűt nyomkodva is. Mindkét módszer gyors és szinte lehetetlen félreütni. A teszttelefonon néhány magyar karakter hiányzik, Ű helyett csak kalapos van, Ő helyett csak hullámos, de gondolom ezt a magyar változaton majd javítják. Szóval tudjuk már, hogyan is gépeljünk, hát üzemeljük be!
Egy kis olvasnivaló
Lehetetlen egy írásban összefoglalni, mi mindenre képes ez a készülék, és a képességei nagy része pontosan az androidos voltának köszönhető. Azt azért megpróbálom röviden összefoglalni, mi is az, ami tetszik benne, és mi az, ami nem. A beüzemelésnél máris néhány akadály, amelyekbe szerintem nem kellene 2010. elején már beleütköznöm. Az első, hogy a készülék nem szedi le a beállításokat a magyar hálózatról, így például nincs internetkapcsolatunk, mert az APN-t nekünk magunknak kell beállítanunk. Remélem, ezt a magyar változatnál orvosolni fogják. A tesztkészüléken eltartott pár percig, mire sikerült a megfelelő felhasználói neveket és jelszavakat beállítgatni, ezután következhetett csak a szinkronizálás a Google szerverével.
Sikerült a kontaktokat exportálni
A következő probléma nekem, WinMón nevelkedett egyszerű léleknek a kontaktjaim készülékre varázsolása. Azt gondoltam én balga, hogy majd a telefonhoz kapott Motorola Media Link segédprogram rátolja nekem a kontaktjaimat is az Outlook-ból, de nem. Így aztán maradt a jóbarátom, a Google, akiben ezúttal sajnos csalódnom kellett. Azt ajánlották ugyanis több nemzetközi fórumon, hogy az Outlookból exportáljam a kontaktjaimat - erre egyébként nagyon jó leírásokat ajánlottak - és ezt a fájlt importáljam a Gmail fiókomba. NEM ÍGY KELL CSINÁLNI, ugyanis ezzel a módszerrel a kontaktok mind ismeretlen névjegykártyaként kerülnek be, és csak a megjegyzés rovatban szerepelnek az adatok, amelyek így viszont használhatatlanok.
A megoldásra Bihari Zoli barátom vezetett rá - innen is köszi! -, aki már régebb óta barátkozik a Google telefonokkal. Nem mellesleg
kollégáim is írtak már a Google Sync-ről, csak én nem emlékeztem erre a jó kis írásra. Az
m.google.com címet begépelve minden létező telefonkészülék szinkronizálására találunk megoldást a
mobile help centerben. 3 perc alatt sikerült beállítanom a WinMo készülékemet, és nagyjából 5 perc múlva a Gmail fiókomban ott is voltak az adatok szépen sorjában. Ha pedig ez így van, és az internetet is sikerült beállítani a Milestone-on, akkor már csak be kell jelentkezni a Google fiókomba és pár perc múlva itt is vannak a kontaktjaim a telefonon. Itt jut el az ember odáig, hogy végre telefonálni tud a készülékkel. Hogy ez könnyű-e? Első alkalommal nem túlságosan, az embernek utána kell olvasni az interneten, de mindenre megtaláljuk a választ és utána minden megy, mint a karikacsapás.
Mi, akik a mobilinternetet a dinamikus kapcsolattartásra használjuk leginkább, elsőként a levelezésünket szoktuk beállítani. A Motorola Milestone-on erre kétféle lehetőségünk is van. A Gmail-es levelezésünket nem kell állítgatni, hiszen amikor beléptünk a Google hozzáférésünkkel, ezt is beállítottuk. Ha viszont van másik fiókunk is, netán több, azok használatára is van lehetőségünk. Persze, nem problémamentesen, hanem kis brékeléssel, de be tudjuk ezeket is állítani. Sajnos, valamilyen hiba folytán a mailfiók beállítása nem olyan egyszerű, mint a WinMón. Amott ugyanis a mailcím és a jelszó megadása után leszedi a beállításokat és a levelek már érkeznek is. Itt viszont a beállításokat hibásan szedi le, így a leveleink fogadásához nekünk magunknak kell rájönni a helyes beállításokra. A pop3 és az SMTP szerver beállításánál ugyanis sajnos hibásan szedi le a szerver beállításokat és a port beállításokat - legalábbis az én t-emailes fiókom esetében - így megint a Google keresőjére kell hagyatkozzunk, amely segít megtalálni a helyes adatokat. Ha ezen túlvagyunk, a levelek letöltése, kezelése és minden, ami az e-mailezéssel kapcsolatos, nagyon dinamikusan zajlik.
Nem mindegy, hogy e-mail, vagy g-mail...
InternetÓhatatlanul Juhász Gyula szavai jutnak az eszembe: "Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,". Szerelem ez a böngésző, mégpedig első látásra. Neve sincs a Google saját fejlesztésű, direkt a Milestone-ra készített multitouchos böngészőjének, de csak lelkendezve tudok róla nyilatkozni. Az első és legfontosabb: a weboldalak böngészése a több érintős vezérlésnek köszönhetően hihetetlenül dinamikus. Emellé jön az is, hogy a tesztidőszak alatt nem találtam olyan weboldalt, amelyet ne tudott volna megjeleníteni. A kétujjas nagyításon kívül a gyors dupla koppintásra is tökéletesen nagyítja a kívánt hasábot, az érintőképernyő pedig nagyon pontos, így a linkek lekattintása eltéveszthetetlen. Egyszóval olyan böngésző ez, amit az ember szívesen használ. Így aztán a webhasználati szokásainkat meg is változtatja, a nyögvenyelős, nehézkes, tévedésekkel és félrekattintásokkal teli szenvedés helyett halálpontos kattintásokkal és villámgyorsan hoz mindent, amire csak kíváncsiak vagyunk.
Mindent visz
MultimédiaA viszonylag nagy méretű - 3,7 colos - és kifejezetten nagy felbontású - 480x854 pixeles - képernyő arra csábít minket, hogy mozizzunk vele. A saját lejátszó nem viszi a DivX-es filmeket, de az MP4 és 3GP fájlok szépen szaladnak rajta. Az Android Marketen találunk egy darab ingyenes DivX lejátszót, de ezt nekem nem sikerült rábírni, hogy normálisan játssza a filmjeimet. Elindultak a filmek, de codec gond lehet, mert negatívban játssza mindet. Persze az Androidra írt szoftverek szaporodását figyelembe véve nagyon valószínű, hogy egyszercsak vagy portolják a Samsung DivX lejátszóját, vagy valaki megírja hozzá a szoftvert. Jelenleg viszont csak az MP4-es és a 3GP-s fájlok lejátszására képes, de azokból a nagyfelbontásúakat is viszi gond nélkül.
Nagy felbontású filmek is...
A zenehallgatásra csábít a 3,5 jackdugó. A telefonhoz ad a Motorola egy közepes minőségű fülest, ez sajnos fixen egybedolgozott a mikrofonnal, így ha a zenehallgatáshoz saját fejhallgatót dugunk rá, a bejövő hívásoknál ki kell azt húzogatni. Akinek viszont megfelel a motorola füles, vagy hajlandó áldozni egy jobb minőségű mikrofonos headsetre, az élvezni fogja a zenéket. MP3-as lejátszóból tömegek vannak fenn a marketen ingyen, így például a Mort Player is. A telefon nem akadálya a zene élvezetének, mert egy jó fülessel jól szól.
Régi ismerős a Mortplayer
Fénykép és videóNos, ezzel a két funkcióval nem vagyok megelégedve. A fényképek minősége hagy kívánni valót maga után, és a szoftver alig konfigurálható. A videórögzítés csak 3GP-be történhet, abban viszont nagy felbontásban. Kár, hogy a kisméretű optikán a fény alig tud beszivárogni, úgyhogy nem ezzel fogjuk az életünk nagy pillanatait megörökíteni. Arra viszont mindenképpen jó, amire a telefonokba szánt kamerákat kitalálták: ha nincs nálunk normális fényképezőgép, a semminél ez is jobb.
Csak ha muszáj....
NavigációKellemes meglepetés fogad minket a Motonav szoftvert elindítva, hiszen egy iGO klónról van szó. A kellemetlen meglepetés az, hogy a tesztkészüléken nem volt rajta hazánk, így működés közben nem tudtam kipróbálni. Annyit azért sikerült kideríteni, hogy egy 2300 kilométeres utat (Varsóból Franciaországba) 43 másodperc alatt tervezett meg, és ez nem rossz... Maga a szoftver nagyjából fele annyi idő alatt bootol be, mint az Omnián az iGO8-as és gyakorlatilag mindent tud, amit a Nav N Go szoftvertől már megszokhattunk. Ígérik, hogy a magyar változatban lesz hazai térkép is, így nem kell külön megvásárolnunk. Azt pedig ugye nem is kell részleteznem, hogy egy
Google telefonon a Google Maps mennyire működik jól? Nagyon...
| | |
iGO az onboard...
| | ...Google Maps az offboard navigációhoz
|
Ami ebbe az írásba nem fért bele...... az nagyjából a leírtak tízszerese. Ha a kedves olvasót érdekli valami, a fórumunkban kérdezzen bátran és majd megpróbálok bátran válaszolni.
Kiknek és minek?Az első és legfontosabb kitétel: androidos telefont ne vegyen az, aki nem akar mobilinternetre előfizetni. Anélkül ez az operációs rendszer meghal. Ha viszont ezt a havi 4-5 ezrest rászánjuk, ez a készülék megváltoztatja az életünket. Azoknak nagyon ajánlom, akiknek fontos a QWERTY, de egy viselhető mérethatáron belül szeretnének maradni. Kifejezetten igényes, minőségi telefont alkotott a
Motorola. Valószínűleg az ára is kedvező lesz, hiszen a külföldről behozott változatok már most megvásárolhatók, kártyafüggetlenül 110 ezres környékén, így nagyon csalódott lennék, ha a hazai szolgáltatóknál, hűségnyilatkozattal 80.000,-nél többet kellene majd érte fizetni. Ezt a tesztmasinát is nehezen adom vissza, az biztos...
HTC Hero
