A spanyol Airis sem kerülheti el sorsát, mivel szinte kötelező a fejlesztés iránya. Egy PNA-gyár előbb-utóbb a PDA-kba is belekóstol, majd ezek után óhatatlanul következik a PDA-telefon piacra dobása.

A viszonylag fiatal spanyol gyártó most épp itt tart. A napokban kerül az üzletek polcaira a legújabb, T482 típusjelzésű PDA-telefonja, mely tartalmaz majdnem mindent, amit a mai modern készülékeknek tartalmazniuk kell.

Beépített SiRFStar III típusú GPS-vevőjével képes műholdas navigációra is a készülék, a négynormás mobiltelefon-rész pedig Japán kivételével a világon szinte bárhol működik. Az általam kipróbált darab nem volt még 100%-os, valamiért csak a dobozba csomagolt SD kártyát volt hajlandó csak elfogadni, ezért a tesztprogramokat tartalmazó kártyámat sem ismerte fel. Így nem tudtam rajta lefuttatni a szokásos sebességtesztet, helyette kénytelen vagyok idegen tollakkal ékeskedni, a neten mindenütt azt írják róla, hogy kiváló a gyorsasága, a kijelzőt is ideértve, akár még a videólejátszás sebességét is belevéve.

A doboz sem kívülről, sem belülről nem okoz igazi meglepetést, sem a külső, sem a belső tartalom nem kiemelkedő manapság a piacon.

Jár hozzá egy hálózati töltő, egy gyenge minőségű headset és egy USB adatkábel (ez utóbbi szükséges a hálózati töltőhöz is). Sem képernyővédő fólia, sem tartalék ceruza nem része a csomagnak, sőt, az alap értékesítési csomag a kötelező operációs rendszer licenszen és az ActiveSync szinkronizáló programon kívül nem is tartalmaz mást. Sem magyarítást sem pedig navigációs programot.

Persze sejthető, hogy a forgalmazók egybe fogják csomagolni az új iGO 8-cal, hiszen a készülék műszaki paraméterei megfelelnek a legújabb navigációs program futtatására. Valószínűleg magyarítást is kerül majd rá, de a T482 annyira új még, hogy ezzel kapcsolatban inkább nem jósolgatnánk.

Külső

A burkolat szépen kidolgozott, mindenütt a már jól ismert, gumis hatású festékbevontot kapta a gép. Gombjainak nyomáspontja kiváló, még az 5-irányú navigációsgomb is kiválóan használható, pedig az elején féltem tőle, hogy túlságosan egysíkban lesznek a billentyűk.

Jobb odalon a kamera exponálógombja, a hangerőgombok, és felül nyakbaakasztó rögzítési lehetősége látható még. A két billentyű nyomáspontja szintén megfelelő. A felső részen - a PNA-knál megszokott módon - a GPS vevő található, rajta a szokásos külsőantenna csatlakozó, persze gondosan ledugózva a szennyeződések ellen.

Bal oldalon eléggé szokatlan helyre rakták a bekapcsológombot, másrészt a GPS navigáció billentyűjéhez nem volt hozzárendelve alkalmazás. Akárhogyan is nyomkodtam, nem történt semmi. Én ezt a hiányzó navigációs programnak tudtam be, bár logikusan azért valamit el kellene indítson alapértelmezés szerint is. Szintén a bal oldalra került a microSD memóriakártya foglalata, amely állítólag képes az SDHC formátumot is kezelni, tehát 32 GB-ig jöhet neki bármilyen kapacitású kártya.

Az alsó részen a miniUSB csatlakozó osztja meg a helyet a stylussal. Az előbbi nem csak az adattranszferért felel (sajnos még mindig csak 12 Mb/sec-is maximum sebességgel), hanem a töltésben is szerepet játszik. A stylus pedig enyhe barokkos túlzás áldozata lett, mivel ezt az óriási méretét nem igazán indokolja semmi. Ami viszont igaz, hogy fantasztikusan kézre áll, nagyon pontosan használható, ráadásul még a hegye kialakításánál is gondoltak a kijelző védelmére, kapott egy csinos kis műanyag csúcsot az egyébként fém eszköz.

A mobiltelefonrész mikrofonja is kissé szoktlan helyre került, közvetlenül az OK gomb alá, ám ettől még tökéletesen működik. Tapasztalataim szerint túl "digitális" a készülék hangja telefonáláskor, de mások beszélgető partnereim ezt nem tapasztalták. Könnyen lehet, hogy térerő gyengeség miatt okozta ezt a jelenséget.

Talán a készülék hátoldala az egyetlen olyan hely, ahol a designerek elnagyolták a munkát. Például a kamera körül nincs önarckép tükör, de még vakut sem találunk. Ráadásul túlságosan egyhangú a hátlap borítása is. Sajnos kellemetlen, hogy a hangszóró kihangosítva a közepesnél nagyobb hangerőnél már torzít, és tovább növelve a hangerejét már szinte érthetetlenné válik a beszéd. Igaz, halkabban kiváló a hangminőség.

A hátlap alatt egy 1500 mAh-s akksi dolgozik, ami gyári adatok szerint 4 óra folyamatos beszélgetéshez tud elegendő energiát szolgáltatni, de ezt sajnos nem állt módunkban letesztelni.

A hardver

A készülék egy Intel Xscale processzort, konkrétan egy Marvell PXA270-est kapott, mely 416 MHz-es órajelen működik. Ez magyarázza a szokatlan fürgeséget. A 3,2 colos képátlójú kijelző szinte életre kel a sebességnek köszönhetően, ám sajnos világos tónusoknál a kép kontrasztszegény volt. Persze egy jól kiválasztott téma/háttérkép használatával ez az apróság orvosolható.

A beépített 64 MB SDRAM viszont egyértelműen kevés, még akkor is, ha alaphelyzetben (magyarítás nélkül) kb. 21 MB marad szabadon a felhasználó alkalmazásainak. Amennyiben ebből meg lecsíp egy kicsit a magyarításért felelős alkalmazás, akkor valószínűleg nem sok programot tudunk egyszerre kényelmesen futtatni. A FlashROM mennyisége megfelelő, hiszen 128 MB-ba már sok minden belefér.

Aki azért venne egy T482-est, mert szeretne vele gyorsan internetezni, akkor az be kell érje GPRS vagy EDGE adatátvitellel. Mára oda jutottunk a HSDPA világában, hogy ez már akkor is kevés, ha olcsó készülékről van szó. Segíthet viszont a WiFi, amelyből a gyorsabb, 54 Mbit/s letöltési sebességre képes változat került az Airisbe. Ez valamelyest képes ellensúlyozni a 3G-s hálózatkezelés hiányát. Ugyanígy a Bluetooth is a lehető leggyorsabb, ráadásul sztereó hangátvitelre is képes az A2DP protokoll támogatásával.

Vélemény

Az Airis T482 igen sikeres lehet abban a piaci szegmensben, amelyben az E-TEN X600 a másik fő esélyes. Igényes kidolgozásával, anyaghasználatával és nem utolsó sorban várhatóan alacsony árával könnyen hódíthat az árérzékeny magyar piacon.