Nagyon belehúzott az LG az érintős mobilok gyártásába. Először itt volt a Renoir, most meg a kistesó KP500 is megérkezett.

Noha már nyakig benne vagyunk ennek a válságnak nevezett izében, az LG mégis büszkén jelentette be, hogy már 5 milliónál több Viewty-t adott el világszerte. Az érintőképernyő a tavaly év második felétől kezdett igazán sláger lenni, azóta minden nagyobb gyártó rákapcsolt a témára. Maga az érintős megoldás sokáig csak a felsőkategóriás készülékek kiváltsága volt. Egy drága mobil viszont hiába jó, az emberek többsége mégiscsak az olcsóbbak között válogat, erre a rést szeretnék befedni a KP500-zal.

Tényleg kistesó

A gyártó nem is akarja tagadni, hogy a Renoir adta az alapokat a külső tervezésekor. Gyakorlatilag majdnem teljesen egyeznek is, ám azért van néhány kisebb, de lényeges különbség. Elsőnek a kijelző alatti három gombot emelnék ki. Lehet, hogy ezzel egyedül vagyok, de nekem a KP500 gombjai jobban tetszenek, mint amit a Renoirnál láttam. A fekete billentyűk, szolid kis krómkerettel és az ujjbegynek szánt mélyedéssel nem ütnek el az előlap egészétől.

Ha kézbe vesszük, gyorsan kiderül még két további változás. A Renoir se volt túl vastag, de a Cooki már szinte anorexiás a maga 11,9 mm-ével. Ehhez kapcsolódóan a súlya is kevesebb, még 9 dekát se nyom. A tesztpéldány teljesen fekete volt, de létezik ugyanez piros csíkkal, illetve ezüst és bézs változatban.

Érdekes, hogy én kicsit jobbnak éreztem a minőséget, mint a Renoirnál. Köszönhető ez a teljes házat beborító puha műanyagnak. Az akkufedél itt is jó puha, kézzel hajlítható, ám mégsem nyikorog. Miközben forgatjuk a kezünkben, a jobb alsó saroknál érdemes megállni. Itt találjuk a stylus ceruzát, mégpedig keresztben, mert csak így jutott neki hely. Szerencsére teleszkópos, viszonylag nagy, tehát akár hasznát is vehetjük.

A hátlap mentes minden csicsától, a sarokban megbújó kamerának még a felbontását is feketével írták rá. Az alsó és felső élen szokás szerint semmi (jó, a nyakakasztó, meg a mikrofon azért megvan). Bal oldalára került az LG-féle rendszercsatlakozó és a hangerőszabályzó, míg a jobbján a memóriakártya helye, a képernyőzár és a kamera billentyűje.

Widgetek, sorakozzatok!

Egy az egyben átmentették a Renoir kijelzőjét, ami jó, mivel ezen még mindig szeretnek a gyártók spórolni az olcsóbb modelleken. Ugyanígy áthozták a szoftvert is, de ebbe már belepiszkáltak, mégse legyen már egyforma. A főképernyőn ez elsőre alig tűnik fel. Alul ott a négy gyorsgomb, ezekkel a tárcsázót, a telefonkönyvet, az üzeneteket és magát a főmenüt hozhatjuk be. A kis nyilacska jobb oldalon nyitja meg a widget-listát. Sajnos itt sincs túl nagy választék, de azért a semminél ez is több.

Jópofa, hogy a képernyőre össze-vissza kidobált widgetek között a telefon megrázásával rendet tudunk tenni, köszönhetően a beépített giroszenzornak. Ez még nem minden, mert valójában két főképernyőnk van. Jobbra-balra való húzással, mintha csak egy képet léptetnék, átfordul a kijelző. Látszólag ez ugyanolyan, mint a másik. Widgetek helyett azonban gyorshívó listát kapunk, a telefonkönyvből kilenc kontaktot tehetünk ki, fotóval együtt. Ha valamelyikre rábökünk, akkor egyből felhívhatjuk, üzenetet küldhetünk neki, szerkeszthetjük vagy törölhetjük.

Lassan, de biztosan

A főmenü még mindig négy részre osztott, így nem kell görgetni. A gond megint ott van, hogy lassú. A menüt telerakták animációval, amit nem lehet kikapcsolni és nem lehet átugrani sem, mivel addig nem reagál az érintésre, ez leginkább a főmenünél zavaró. Szintén hiba, hogy egyáltalán nincsenek témák, a gyári fekete-piros összeállítás kissé komor és nappali fényben alig látható.

Sajnos a Renoirban látott menüátrendezésre nincs lehetőség, a kiosztás és az ikonok sorrendje fix. Érintőképernyős lévén fontos a szövegbevitel. A legegyszerűbb, ha ilyenkor 90 fokkal elforgatjuk a telefont és máris megjelenik a teljes QWERTY-billentyűzet. Eddig nem említettem, de természetesen a kijelző képes hangos és rezgéses visszajelzésre, ezek erősségét beállíthatjuk saját ízlésünk szerint.

Zene és fotó

Hiába olcsóbb és butább, azért a KP500-tól is elvárjuk, hogy némi multimédiás képességgel rendelkezzen. Zenei téren egész jó a helyzet. Van ugye microSD-bővítés, ami kötelező, pusztán a 48 MB-os memória miatt is. A lejátszó korrekt módon leválogatja a számokat előadó, album, meg a szokásos paraméterek szerint.

A zenék osztályozhatók, van ismétlés, véletlen lejátszás, gyári hangszínek, meg persze fut a háttérben. A csomagban lévő sztereó füles elég egyszerű darab, ne várjunk tőle sokat. 3,5-es kimenet nincs, a fülesen sem, úgyhogy ez van. Jó viszont a rádió, amely RDS-t kapott, 50 csatornát tud tárolni, a háttérben szintén tud futni.

A kameránál nincs mese, keményen kordában tartották a mérnököket. 3 megapixel, autofókusz, mobilfény nincs, de még tükör sem. A beállítások is csak a szokásosra korlátozódnak, úgy mint fehéregyensúly, effektusok, éjszakai mód és hasonlók. Alaposan meglepődtem, mikor elkezdtem visszanézni a fotókat, hiszen kifejezetten nagy méretűek. A tesztképek közül a legkisebb is 2,5 MB felett van, ekkora fájlokat a 8 megapixeles mobiloknál láttunk. A fotók azért ennyire nem jók, de a rendelkezésre álló lehetőségekhez képest elfogadhatóak. Videóra kapcsolva QVGA-ban filmezhetünk, ám értelme nincs, köszönhetően a kb. 9 fps sebességnek. A DivX lejátszást és a tv-kimenetet ne keressük, ezek áldozatul estek az alacsonyabb árnak.

Ilyen videót készít

Telefonkönyv, üzenetek, naptár

Ezek azok a funkciók, ahol a KP500 nem hoz meglepetést, annyit nyújt, amennyi szükséges. A névjegyzék 1000 férőhelye biztosan elegendő, a nevekhez tárolhatunk szülinapot, postacímet, honlapot is. Ne feledkezzünk meg a gyorshívásról, mert a korábban említett második képernyőn az itt hozzárendelt neveket látjuk. Hívás közben a képernyő lezárva van, egy érintéssel feloldhatjuk.

Az üzenetek sem hoznak áttörést. A QWERTY-ről már esett szó, az SMS-MMS közös felületen szerkeszthető. Került bele e-mail kliens is, csatolmányokat is küldhetünk 1 MB-os határig. Ezekből a TXT, Word, Excel, Powerpoint és PDF dokumentumokat meg tudjuk nyitni. Havi, heti és napi nézetes naptárban tárolhatjuk el teendőinket, itt egyedül a biztonsági mentés opció az, ami kicsit érdekes. Van külön teendő lista és jegyzettömb. Az ébresztőt magunk hozhatjuk létre, legfeljebb ötöt. Kikapcsolva riaszt, megadhatjuk milyen napokon, milyen dallammal.

Egyéb extrák

A számológép alapszintű függvényeket ismer, van mértékegység konvertáló, meg stopper is. Került bele rendes HTML-böngésző, ami csupán azért tűnhet pazarlásnak, mert a készülék legfeljebb EDGE-re képes, ez meg nem éppen élvezetes az internetezéshez. Sajnos elég kevés a testreszabási lehetőség. Ahogy említettem, a menü színe egyáltalán nem állítható, csupán a háttérkép és a tárcsázási betűtípus módosítható. Számítógéppel használhatjuk háttértárként, a kábel tölti az akkut. A Bluetooth-ra nem tudok panaszkodni, rendben tette a dolgát.

Lehetne picit olcsóbban?

Jelenleg a KP500 kártyafüggetlenül nagyjából 55 ezer forint környékén kapható. Nyilván az érintőképernyő még ritkaság az egyszerűbb telefonoknál, ezt is meg kell fizetni. Jó irányba puhatolózik az LG, de érezhető, hogy nekik is inkább a felsőbb kategóriában megy jobban ez a téma. Ha túl tudnak lépni a lassúságon és az apróbb szoftveres butaságokon, akkor ez a terület jó kitörési pont lehet a márkának. A végére még egy jó pont az akkunak, amely átlagosan 3 napig életben tartotta a telefont.