Hosszú idő után újra egy felsőbb kategóriás T-sorozatú készülékkel jelentkezik a Sony Ericsson. A T700 folytatja az elődjei által kitaposott utat.

Ha azt mondom, T610, sok olvasónak és márkarajongónak ugrik be a Sony Ericsson legendás készüléke. A maga korában ez a modell igen kedvelt volt, a megfelelő tudást egy igényes fémházba csomagolva kínálta. Hosszú évek után felbukkant a T650, mely szintén illeszkedik a sorba, most pedig a sor folyatásaként itt a T700.

Elegáns

A felsorolt két elődre jellemző volt az elegáns külső, melyhez nagyban hozzájárult a fémből készült ház. A T700-nál is ez a helyzet, jól néz ki, a ház részben fémből van. Mi több, a T610-re utalva ugyanúgy felül fekete, alul ezüst színt kapott (létezik más összeállításban is). Rögtön feltűnhet, mennyire vékony, egészen pontosan 1 centi. Ráadásul fémház ide vagy oda, de rendkívül könnyű is. Bármilyen zsebbe becsúsztatható, utána meg öt percenként odakapunk, hogy megvan-e még.

A formavilág tökéletesen illeszkedik a márka kínálatába. Szögletes, egyszerű, mégis jól néz ki. Szerencsére a minőségre is figyeltek. A T650-nél vita tárgya volt az érdekes formájú gombsor. Most visszatértek a hagyományos megoldásokhoz, bár így sem lett tökéletes. Nekem leginkább a navigációs résszel voltak gondjaim és a világítással. Komolyan kezdem azt hinni, hogy a Sony Ericsson nem vásárol elég LED-et magának, mert szinte minden modelljén csak pislákolnak a billentyűk.

A kijelző felett egy fényszenzor csücsül, nincs viszont másodlagos kamera, ami egy HSDPA-képes mobilnál furcsa. Tetszett a hátlap rögzítésének megoldása, mely egyszerű, mégis stabil. A vékony oldalakra nem zsúfoltak sok gombot, de ide került a rendszercsatlakozó. Mi több, a tervezők képesek voltak ez alá bepréselni a memóriakártya nyílását. Ha már itt tartunk, egy 512 MB-os egység gyárilag benne van. A kamerának ezúttal nem szántak hangsúlyos szerepet, megbújik a sarokban. A hangszóróra azt írja a gyártó, hogy prémium minőségű. Nos, hangereje van, a vékonyságához képest elég jól szól. Azonban tudjuk, hogy a sík hátlapon elhelyezett hangkeltő addig jó, amíg le nem tesszük a telefont. Szerencsére itt a kijelző felett is van hang (ettől lenne sztereó?), emiatt kevésbé halkul le.

Ismerős belső

A bekapcsolás után nem fogunk meglepődni, aki használt már Sony Ericssont az utóbbi 1-2 évben, annak minden ismerős lesz. A különböző flash témákkal fel lehet dobni a menü hangulatát, akinek esetleg nem jönnek be a gyáriak. A telefonkönyv, üzenetek, naptár hármas fillérre ugyanaz, mint eddig. A névjegyzékben mindenkinek jut hely, az extra adatok mennyisége is elegendő. Üzenetváltáskor minden lehetséges mód a rendelkezésünkre áll. Legyen az SMS, EMS, MMS vagy épp e-mail, a T700-ban minden megvan hozzájuk. Az e-mail kliens elbír a mellékletekkel, hitelesített szerverekkel, tehát a céges levelezés sem gond.

A naptár havi, heti és napi nézetes, teendőinknek elegendő lesz. Időzítő, stopper és számológép alapból van benne, míg a gyári JAVA alkalmazások között további hasznos dolgokat találunk. Ilyen például az AccuWeather, mely egy remek kis időjárás előrejelző. Van itt még mértékegység konvertáló és egy világóra is. Azt nem értem, minek tettek fel rá egy diktafont, mikor egyébként is van benne ilyen. A tesztidőszak alatt többször is hasznos volt a zseblámpa funkció, ami valóban sokat segít, ha sötét helyen tartózkodunk. Ébresztőből öt van, állítható a szundi, az ismétlődés, hangerő, dallam, még nevet és képet is adhatunk hozzá. A Google Maps segíthet térkép helyett, bár komolyabb navigációra nem alkalmas.

Nem árt odafigyelni az adatmennyiségre, mert könnyen felpöröghet a mobilnet számlánk. A Média menü rejti a zenés, videók és fotós dolgokat. Ja, meg ide került az RSS is, ez talán feleslegesen. A zenelejátszó szokványos, van kézzel is állítható hangszínszabályzó, Mega Bass, fut a háttérben. Közvetlen 3,5 mm-es csatlakozó nincs, a csomagban lévő fülesen viszont van. A rádió külön érhető el, ez is hozza a megszokott Sony Ericsson színvonalat. Azért azt megjegyezném, hogy a headset érzékenysége nem épp a legjobb, épületen belül sokszor keresgél az RDS, ami kicsit idegesítő.

Ne hagyjuk ki a kamerát se, még ha a 3,2 megapixel mellé az autofókusz már nem fért el. Miniatűr tükör és szintén pici, de erős fényű LED viszont jár hozzá. A készített képektől nem ájultam el, a részleteket nagyon elmossa. Érdemes összevetni a Samsung U800-zal, jelentős a különbség. A videó kivételesen QVGA és elfogadható szintű. Érdemes megemlíteni, hogy a GPRS-től a HSDPA-ig minden mobil adatátvitel benne van, a sztereó Bluetooth és az USB mellett.

Az ára is szép?

A válasz tulajdonképpen igen, hiszen kártyafüggetlenül 50-52 ezer forintért már beszerezhetjük. Ez néhány ezerrel a korábban megjelent U800 ára fölött van. Hozzá képest gyengébb kamerát és hasonló szolgáltatáskínálatot kapunk. A 950 mAh-s akku 2-3 napig nem kér töltést, de azért kicsivel többet vártam ekkora kapacitástól.

Pro:

• Elegáns külsÅ‘, fémház
• Szép kijelzÅ‘ fényszenzorral
• HSDPA
• MegfelelÅ‘ szolgáltatáskínálat

Kontra:

• Rádió érzékenysége
• A gombok megvilágítása
• Gyenge fotóminÅ‘ség
• Nincs másodlagos kamera