Ismét egy zenére kihegyezett finn mobil került a kezeink közé és akárhogy is nézem, nem vizsgázott rosszul. Egyáltalán nem.

A Nokia 5610 értelemszerűen az 5310 nagytestvére (hamarosan róla is lesz teszt), amely nemcsak árában, de tudásban is keményen megmutatkozik. A slider kialakítású készülék igencsak szimpatikusra sikeredett, talán csak az előlapi csúszka nem lett túl dizájnos, ellenben üdvözöltük a zene és az autofókuszos kamera együttesét, amelyet más gyártó nem feltétlen tud egyetlen mobilban elképzelni valami furcsa oknál fogva.

A gyári doboz, amit a Nokia Magyarország hazai képviselete biztosított számunkra, átlagos méretű, se nem nagy, se nem kicsi. A gyári tartozékok tárháza elég szép, bár nem is furcsa ez egy zenés telefonnál. Így a piros-fekete 5610-en kívül tartalmazza a csomag a CA-101 microUSB adatkábelt, a HS-45-ös szép sztereó headsetet, valamint az AC-4 töltőt és az 1 gigabájtos microSD kártyát. Adaptert sajnos nem kapunk a headsethez.

Külső

A hátlap szürke és elég gagyi műanyagból készült és a hátlap levétele felér egy öngyilkossággal, ugyanis az ember csak imádkozni tud, hogy el ne törjön a vékony kis lapocska. Egyébiránt egy piros Nokia felirat díszeleg középtájt, míg a bal felső sarokban a 3.2 megapixeles kamera objektívje található lencsevédő nélkül és dupla led vakuval. Az 5610 oldalán körbe fut egy piros díszcsík, ráadásul pluszként a kijelző vonalában is piros a ház, ez amolyan 5200/5300 fíling. A gombok és csatlakozók nagy része a telefon tetején található, így a 2,5 mm-es jack dugó, a microUSB port - nem tölt a telefon sajnos kábelről -, a töltő csatlakozója, valamint a hátlap levételéhez szükséges gombocska. A készülék jobb oldalán csak a botrányosan megalkotott hangerőgombok és a kamera gyorsgombja található. Az előbbi kétoldali gomb hihetetlenül rosszul lett megtervezve, csak körömmel lehet benyomni. Ez beszélgetés közben igencsak lehetetlen.

Az előlap fényes fekete anyagból van, a képek meghazudtolják magukat, ugyanis nem érintőgombokkal állunk szembe, hanem valódi billentyűkkel, amelyek mérete megfelelő. Itt tűnik fel a kijelző és a navipad között a kissé furcsán ható csúszka, amelynek két funkciója van. Jobbra a rádióba, balra a zenelejátszóba lép be. Sokak elvárásával szemben semmi egyéb funkciót nem tölt be ez a plusz gomb, számokban való tekerésre sem alkalmas. A kijelző a manapság elvárható legjobb, QVGA felbontást kapott, 2.2"-os átló mellett. Tökéletes a kontraszt és a színárnyalatok is, egy rossz szavunk sem lehet, ráadásul a fizikai méretnek köszönhetően nem is pixeles. A kijelző felett a Nokia és XpressMusic feliratok között, a hangszóró két oldalán egy videotelefonálásra használható kamera és egy fénymérő található. A slider mobil fedlapját felcsúsztatva bukkan elő a numerikus gombsor, amely szintén fényes fekete anyagból van, ellenben a nyomásponttal nincs gond. A fehér háttérfény főleg középre koncentrálódik, a széleket nem preferálták a gyártónál. A csúszka atomstabilnak tűnik, nem lötyög a fedlap.

Telefonkönyv, üzenetek

A készülék kétezer nevet képes eltárolni és sok-sok plusz adat rögzíthető hozzá, ahogy e-mail címek, telefonszámok, cég adatok, személyes adatok, videó, webcím, postacím, születésnap, jegyzet, kép és csengőhang is. Természetes manapság már a Csoportok léte. Üzenetkezelés a megszokott S40-es, könnyű kezelhetőséggel, animációkkal, betűméret állítási lehetőséggel és kedvenc címzettel. Azért megemlítendő, hogy SMS írásakor egy felső sávban megadhatók a címzettek, majd a szöveg, alul pedig egy kis ikonokkal bővített újabb sáv adja meg a jól áttekinthető plusz opciókat (szövegsablon, videóklip, kép, hang, naptárjegyzet, névjegykártya). Külön menüpontot kapott szokás szerint az e-mail, amely pop3 és imap4 kompatibilis. Ezek mindegyike az osztott belső memóriát csökkentik.

Szervező

Az ébresztő legnagyobb baja, hogy csak egyetlen időpont adható meg. Cserébe megadhatjuk, hogy mely napokon szóljon és a kívánt riasztási hangot is, mely lehet galériából, lehet rádió vagy az alapbeállítás is. Természetesen ébreszt kikapcsolva is. A naptár jól áttekinthető, tud ismétlődni (naponta, hetente, havonta és évente). Naptárhangnak megadható saját dallam is. A teendők és jegyzetek a kis sárga, ragadós hátuljú cetliket kívánják felváltani több-kevesebb sikerrel. A számológép Java alapú, ennek megfelelően nem is alapfunkciós, hanem tudományos, elbánik a gyökvonástól kezdve a deg és radián közti különbségekkel, a százalék és négyzetre emelés gondjaival is. Nem mindig gyors a szoftver, de egyáltalán nem vészesen lassú. A beállításoknál találjuk a témákat, amelyek a telefon egész hangulatát módosítják. A hat gyári témából öt fekete-piros, hogy igazodjon a készülék színvilágához. Ugyanitt állítható a kijelző alatti csúszka háttérvilágításának be- vagy kikapcsolása is.

Kamera és videó

Nagy szerelem, zene és 3.2 megapixeles, autofókuszos kamera egy készülékben! Imádjuk már látatlanban is. Sajnos negatívum, hogy az égvilágon semmi sem védi a lencsét, így az karcolódik a zsebben, a táskában, stb. Aztán majd csodálkozunk, hogy miért romlik a minőség a karcok számával arányosan. Szerencsére - félig-meddig kárpótlás lehet - a dupla led vaku sokat dob az éjszakai felvételeken. Nem állítható külön a fókusz, tehát egy-egy makró felvételnél igencsak megizzadhat az ember. Előző kameránál is tapasztalt hiba, hogy a képek szélei kevésbé élesek, elmosódott hatásúak és a Nokiások által panaszolt barnás árnyalat itt is megtalálható. A beállítási lehetőségek a következők: álló módú képrögzítés, fényerő, éjszakai mód, vaku ki, be és automatikus, önkioldó, képsorozat, effektusok, fehéregyensúly. A kamerahang kikapcsolható. Ami a videót illeti, VGA felbontásra képes, ezt elég sok hasonló kaliberű készülék irigyelheti tőle! Azonban a felvételi érték csak 15 fps, hát ezzel nem fogunk mozit forgatni, az biztos. Ettől függetlenül le a kalappal a Nokia előtt a felbontás miatt. Sajnos a mobilfény nem használható videózás közben, sem zseblámpaként (régi K750 tulajok bánatára).

Zenelejátszó

Elsőként talán a kijelző alatti csúszkát említenénk meg, ezzel lehet váltani a lejátszó és a rádió között. Kissé furcsa, de hiába van a Nokia gyári témája beállítva, egyszerűen mindkét zenei rész piros-fekete marad. A lejátszóban készíthetünk számlistát, kereshetük előadó, album, műfaj szerint és akár rögtön videó módba is kapcsolhatunk. Van véletlen lejátszási, ismétlés, hangszínszabályó (öt gyári és két saját), sztereó térhatás, ami igen furcsa, mert tényleg jónak tűnik headseten hallgatva. Külső hangszórón ezt ne próbáljuk ki. Vicces, hogy a zenelejátszónak van négy témája, de mindegyik piros-fekete, így igazából csak az ilyen színkombinációval ellátott háttér mintája változik. A lejátszóban 10 fokozatban állítható a hangerő, picit talán nagyok a lépések, de nagyon hangos lesz a végére. Negatívum, hogy nem járt adapter a 2.5mm-es füleshez, így kénytelenek leszünk egyet mi beszerezni, ha saját fülhallgatóval hallgatnánk kedvenc zenéinket. Szerencsére megszűnt az eddigi készülékeken hallható pici háttérzaj, így tisztán szól, de tény, hogy még mindig nem éri el ezzel a fülessel a Walkman telefonok szintjét, de erről nem csak a füles tehet. Hiába zenemobil, a konkurencia azért még mindig jobb! Főleg, ami a mélyhangkiemelést illeti.

A rádió 30 csatornát tud eltárolni, RDS-es, egyetlen gond, hogy Érden mindössze a Petőfit tudta gond és sistergés nélkül behozni. Talán rossz helyen állhattam, mert egyébként jó vételérzékenységről beszélnek. Természetesen mind a kettő fut a háttérben.

Adatkommunikáció

A négysávos 5610-ben 3G található és a Bluetooth is alapkövetelmény egy ilyen készüléknél. Természetesen 2.0 verziószámú és A2DP kompatibilis. Az USB port az új szabvány (?) szerint micro és nem is tölti a telefont számítógépre kötve. Az akkumulátor jól bírta a strapát, mindenféle felesleges, energiapazarló dolgot kikapcsolva 3 napig is elketyeg.

Konklúzió

Itt egy igazán trendi készülék jó, de nem a legjobb zenei képességgel és jó, de nem a legjobb fényképezővel. Természetesen nagy szó, hogy zenei mobil autofókuszos kamerát kapott, ez mindenképp dicséretes. Könnyű kezelni és gyönyörű a kijelző. Annak, aki meg tud barátkozi a fényes felületekkel és a hátlappal, annak jó szívvel ajánljuk.