Nem minden üzletembernek van szüksége egy okostelefon képességeire. Sokan inkább egy szerényebb, ám vonzó megjelenésű mobilt képzelnek el maguknak. A 6300 pontosan ezt teljesíti.

Felépítés, kezelhetőség

Aki képben van a Nokia mobiltelefonokkal, azoknak nem kell bemutatnom a 6310 és 6310i típusokat. Bár elsősorban az üzleti világban tevékenykedő felhasználóknak szánta a gyártó, azonban igen kedveltek lettek a hétköznapi emberek körében is. Ezt köszönhették a széleskörű szolgáltatásoknak, az egyszerű, klasszikus külsőnek és mindez párosult a Nokiák jól ismert könnyű kezelésével. Aztán jött a 6233 és itt már kicsit egyszerűbb receptet választottak. Fogtak egy 6280-at, és elkészítették tábla formában, új külsővel, majd a biztonság kedvéért kiszedték az elülső kamerát. Ettől még nem lett rossz, viszont többen már nem érezték azt a hagyományos finn eleganciát benne (részünkről nem tartjuk csúnyának). Igen, az elegancia az, amiben a 6300 ismét utat mutat a márkán belül és azon kívül.

Már a csomagolás is felettébb elismerő hümmögést váltott ki belőlem. Aztán gyorsan el is szomorodtam, mivel közölték, hogy ez a fémdobozba csúsztatott fekete szivacsbetétes izé egyfajta sajtó/PR kivitel, a bolti verzió nem fog kilógni a többi típus közül, kár. Ha a doboz nem is, de a készülék házának jelentős része tényleg fémből készül, mégpedig rozsdamentes acélból. Az ilyesmi azért nem túl általános, pedig nagyon meg tudja emelni a minőségérzetet. Na ez a minőségérzet az, ami tulajdonképpen hibátlan a 6300-nál. Nem csak a fémes borítás, hanem a kifogástalan összeszerelés is szerepet játszik abban, hogy szinte már-már luxusmobilnak tituláljuk, ami inkább a 8800 Sirocco területe.

Az ezüstös fém, és a fekete lakkozott részek kontrasztja, illetve a teljesen egyszerű, csicsáktól és trükköktől mentes forma kitűnő megjelenést biztosít a kezünkben és a tárgyalóasztalon is. A legtöbben stabilan kijelentik, hogy férfias, ám ennek cáfolatára több hölgy kollegám is jelezte, hogy mennyire szép és elfogadnák. Mindezt megfejelték azzal, hogy a mai divatnak megfelelően pengevékonnyá alakították. Egészen pontosan 11,7 mm-re csökkent a vastagság, ami teljesen jó és kezelhető érték. Hátul a nagy fém akkufedél felett helyezkedik el a kamera, aki tükör és mobilfény helyett egy hangszórót kapott társnak. Ebből egészen szépen, hangosan és mély hangok nélkül törnek elő a dallamok, csengőhangnak és kihangosításnak teljesen jó. Oldalt csak a jobb felén vannak gombok, ezek a hangerő szabályozásáért felelősek.

Mielőtt továbblépünk, nézzük csak meg jobban a két oldalát. Az akkufedél és az előlap illeszkedésénél mindkét felén találunk egy keskeny fehér műanyag betétet. Ennek titkára akkor jövünk rá, ha elolvassuk a használatit vagy nem fogadott hívásunk, bejövő üzenetünk érkezik. Itt ugyanis két kék fényű LED bújik meg, amelyek az előbb nevezett eseményeket villogással jelzik. Diszkrét, elegáns, de mégis hasznos megoldás. Felül a bekapcsológomb figyel, alul viszont új dolgokkal találkozunk. A Nokia fokozatosan elkezdte kiszorítani Pop-port csatlakozóját készülékeiből, a helyét pedig a miniUSB veszi át. Itt is ez van, ami örvendetes dolog.

A baj ott van, hogy a védőfedél rideg műanyagból készült és még körömmel is alig lehet kirángatni a helyéről. Mellette középen egy 2,5 mm-es minijack, ez viszont kevésbé ad okot az örömre, mivel 3,5 mm-es változatánál jóval kevésbé elterjedt, így máris vehetünk hozzá egy átalakítót. Végül pedig a vékony töltőnyílás zárja a sort. Az előlapi gombsor szinte tökéletes. A számbillentyűk elég nagyok, nyomáspontjukkal nincs gond. Felül már kisebb méretekkel találkozunk, viszont mivel távolság is van köztük, így ez nem okoz gondot.

Erre jön rá a jégkék világítás, ami annyira nem egyenletes, hogy a navigációs gombra is jusson belőle. Az eddigi összképet a kijelző sem fogja lerontani. QVGA (240x320 pixel, 31x41 mm) felbontás tiszta, pixelmentes képet ad, a 16,7 millió megjeleníthető színhez nem is kell kommentár. A megjelenő menü nem okoz meglepetést, az S40 felület legutolsó verziója igyekszik kiszolgálni minket. Magyar nyelv még nem található benne, de ez eddig se okozott katasztrófát. Cserébe a szoftver kiadási dátuma egyezett a születésnapommal (ez biztosan véletlen).

Telefonkönyv

A gyári adatok szerint 1000 név tárolására van lehetőségünk, ez a százalékos memóriakijelzőből nem nagyon derül ki. Az viszont gyorsan kiderül, hogy egy névhez igen bőséges adatmennyiséget tárolhatunk. Több telefonszám, Push to Talk cím, videó, csengőhang, hívófotó, webcím, cégnév, beosztás, megszólítás, nicknév, postacím, felhasználó azonosító, születésnap, jegyzet közül kell válogatnunk. Kontaktjainkat hívócsoportokhoz rendelhetjük, ezeknél szintén saját dallam és kép jelölhető ki.

Minden névjegyet törölhetünk és másolhatunk egyenként és egyszerre, más eszközre pedig SMS, MMS és Bluetooth útján jutathatjuk el őket. Kiválaszthatjuk az alapértelmezett memóriát, a névlista megjelenítését (csak nevek, név és szám, név és fotó), sorrendet (vezeték- vagy keresztnév alapján) és a betűméretet. A nevekhez automatikusan létrehozásra kerülnek hangcímkék, tehát minden tanítás és programozás nélkül működik a hanghívás. Ide tartozik, hogy apró, de számomra örömre okot adó az, hogy a hívásindító gomb megnyomása a teljes híváslistát hozza be, nem csak a tárcsázott hívásokat.

Üzenetek

Összesen hatféle üzenetfajtából lehet választani, tehát mindenre van megoldás. A normál szöveges üzenet ugyanolyan, mint volt. Továbbra is 1000 karaktert írhatunk, van T9 bevitel (jelen esetben még magyar szótár nélkül), EMS-nek nyoma sincs, van helyette grafikus smiley. Multimédiás üzenetből van egy normál és egy plus megjelölésű. Az eltérő szerkesztőfelületet leszámítva abban különböznek, hogy az utóbbinál nem csak a szokásos szöveg, kép, fotó, videó, hang közül választhatunk, hanem témát, streaming címet, illetve bármilyen nem védett fájlt beilleszthetünk.

Közös bennük, hogy legfeljebb 295 kilobájt méretig sakkozhatunk a csatolmányokkal. A flash üzenet rögtön megjelenik a kijelzőn, így megviccelésre is alkalmas. Az audioüzenet semmi más, mint egy hirtelenjében felmondott diktafon felvétel elküldése. Külön találjuk a JAVA e-mail klienst. Sajnos a JAVA egy helyen visszaüt, mégpedig abban, hogy nincs időzített lekérdezés, mivel ehhez a háttérben kellene futnia. Ezen felül viszont rengeteg beállítással találkozunk, köztük a különböző titkosított kapcsolatokkal és hitelesítéssel, a maximálisan letölthető e-mail számával és méretével (maximum 300 kilobájt). Íráskor a szövegen felül tetszőlegesen csatolhatunk bármit, mellékletek fogadása ugyanúgy nem gond. Még egy üzletembernek is jól jöhet az Instant Messaging, ezzel adott esetben olcsón, gyorsan és élőben kommunikálhatunk másokkal.

Szervezőfunkciók

Számomra az egyik alapvető funkció az ébresztő, amit mindennap használok. A 6300-ban csak egy van, viszont megadhatjuk az ismétlődés napjait, a riasztás hangját és a szundi idejét (az 1 óra vicces), kikapcsolva természetesen működik. Ismerős a naptár is, ami havi, heti és napi nézettel, ötféle bejegyzés kategóriával (találkozó, hívás, születésnap, memo, emlékeztető), ismétléssel, riasztással kényeztet minket. Havi és heti nézetben alul megjelennek a kijelölt napra tárolt jegyzetek. Választhatunk melyik nézet legyen alapértelmezett, melyik nappal kezdődjön a hét, milyen dallam legyen riasztáskor, végül pedig az automata törlést kapcsolhatjuk be.

Aki egyszerűbben akar gyors feljegyzést írni, annak ott van a teendők lista. Itt nincsenek kategóriák, csak szöveg, dátum, riasztás és annak ideje és kész. A riasztást nem igénylő szöveges írásokhoz 3000 karakteres jegyzettömb áll rendelkezésre. Elégedettek lehetünk a számológéppel, hiszen tudományos képességekkel is felvértezték (szögfüggvények, stb.). A stopper és időzítő a szokványos módon működik, itt nincs mit extrázni. Diktafonozni is lehet, mégpedig egyszerre akár egy teljes órát. Ami hiányzik még innen, az a világóra és a mértékegység konvertáló, mindkettőt JAVA alkalmazásként találjuk meg. A világórába végre sikerült Budapestet is integrálni, így sajátunkkal együtt legfeljebb négy városban figyelhetjük az idő múlását.

Testreszabhatóság

Összesen hét profillal igazíthatjuk környezetünkhöz készülékünk viselkedését. Ebből kettőt át is nevezhetünk, illetve egyet lefoglal a repülés üzemmód. A megjelenést komplett témákkal, háttérképpel, állítható főképernyő betűszínnel (ez ismerős valahonnan) finomíthatjuk ízlésünk szerint. Az üzeneteknél, névjegyzéknél és a böngészőnél állíthatjuk a betűméretet. A két funkciógomb, valamint a navigációs billentyű négy iránya szabadon programozható.

Itt van továbbá a kedvencek menü, ahova szintén összeválogathatunk sűrűn használt opciókat. Végül bekapcsolhatjuk az aktív készenlétet, így ezek együttes alkalmazása esetén szinte már nem is kell a menüt használnunk. Újdonság, hogy a hívásokkal kapcsolatos beállítások között egy hangtisztaság nevű menüt találunk. A billentyűzárból a manuális mellett automata és biztonsági (kóddal védett) változat is van. Kérésünkre bekapcsoláskor a készülék megkérdezi, hogy repülő vagy normál módban kívánjuk használni.

Adatátvitel

Itt kapja meg első komolyabb feketepontját a 6300, ugyanis hiányzik belőle a 3G (elsősorban a gyors adatkapcsolat miatt). Helyette meg kell elégednünk az EDGE nyújtotta lehetőségekkel, amihez képest egészen gyorsan szörfölhetünk a mobil világhálón. Újabb érdekesség, hogy az alkalmazások között egy Opera Mini is feltűnik. Számítógéppel és másik telefonnal USB és Bluetooth a két lehetséges kommunikáció. A már említett miniUSB jó megoldás, mert nem szükséges hozzá specifikus adatkábel, magam is a fényképezőmével használtam. Töltést nem kap rajta keresztül, de a memóriakártyát cserélhető meghajtónak láthatjuk vele.

A Bluetooth tökéletesen működött, jó gyors is (80-85 kb/s), támogatja a sztereó zenehallgatást is. A galériának hívott fájlkezelőben tallózhatunk a gyári és általunk feltöltött tartalmak között. A belső memória nem éppen bőséges, nagyjából 7,8 MB-ot tesz ki. Ezt microSD kártyával bővíthetjük, melyből egy 128MB-os a gyári csomag része. Egy kisebb feketepont ide is jár, mert a cseréhez le kell vennünk a hátlapot. Ez azért nem olyan jó, mert a passzentos és elég erős rögzítés esetleg a sűrűbb cserék miatt elkophat és nincs rosszabb egy lötyögő hátlapnál.

Multimédia

Egyszerűnek látszik a kamera és valóban az is. Normál, 2 megapixeles, fix fókuszos egység, tükör és mobilfény nélkül. A kereső teljes kijelzős, a fel-le iránnyal zoomolhatunk, a jobbra-balra pedig a fotó és videó mód között vált.

Hat felbontás (1600x1200, 1280x960, 800x600, 640x480, 320x240, 160x120), három minőség (alap, normál, magas), kikapcsolhat zárhang, kiválasztható tárolási hely, fehéregyensúly (automata, nappali fény, izzólámpa, fénycső), effektusok (hamis színek, szürkeárnyalat, szépia, negatív, szolarizáció), éjszakai üzemmód, időzítő, sorozatfotó.

Ilyen videót készít

Ennyiből áll az összes szolgáltatás, és mivel ez nem egy fotómobil, így ez nagyjából elegendő is. Újabban sok felhasználónál hangsúlyos szerepet kap a videózási képesség. Most szólok, hogy ez nem az ő készülékük. Ugyan korlátlan hosszúságban rögzíthetünk vele, de a QCIF (176x144 pixel) felbontású színes maszat már a kijelzőn se nyújt nagy élményt, számítógépen nézni meg kifejezetten nem javasolt. Sokkal jobb véleménnyel vagyunk a zenelejátszóról. Tulajdonképpen egy az egyben átemelték az 5300-ban látott új felületet és a hozzá tartozó kiegészítőket. A zenék szerzők, albumok, stílusok és lejátszási listák szerint csoportosítva vannak, ismétlés, véletlen lejátszás nem hiányzik. A hangszínszabályzó most ötsávos, öt gyári vagy két saját közül válogathatunk.

Fentebb említve lett, hogy akár Bluetooth-on keresztül is hallgathatjuk, a háttérben pedig könnyedén futtatható. A hangminőségről némileg nehéz nyilatkozni, mivel a speciális sajtócsomag a töltőn kívül semmit nem tartalmazott (a memóriakártya a készülékben volt). Nálam azonban fellelhető egy Nokia jack átalakító és ennek, valamint egy normál Panasonic gyártmányú fülessel próbáltam ki. Ilyen összeállítással rendben volt minden, szépen szólt, hiszen ő sem a Walkman-ok ellenfele. Ugyanezt mondhatom a rádióra, amely RDS helyett a nálunk nem használható Visual Radio-t tartalmazza extraként. 20 állomás menthető el, ő is fut a háttérben, ennyi. A végére szokásosan a játékokat hagytam, ezekből hármat kapunk a gyári kártyán. A Snake 3 nyilván nem meglepő, ezen felül egy 3D focijáték és egy Flash alapú (mert ilyet is kezel) Sudoku várja a szórakozni vágyókat.

Végszó