Egyesek kiberháború kezdetétől tartanak, miután Észak-Korea több száz repülőgép illetve hajó GPS rendszerét bénította meg.

Dél-Korea hivatalosan is panaszt tesz az ENSZ-nél, miután északi féltestvére egy hétig üzemeltette nagyteljesítményű GPS blokkoló eszközeit. Egyesek már attól tartanak, hogy egy közelgő kiberháború jele az arcátlan szívatás.

Április 28 és május 6 közt ötszáznál is több Dél-Koreába tartó vagy onnan induló repülőgép jelezte, hogy GPS készüléke csütörtököt mondott. Hasonló hírekről számolt be 120 hajó is. A déli kormányzat állítása szerint a blokkolást egy határ menti városból, Kaesongból sugározzák.

A panasz szerint az észak megsért a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, illetve a Nemzetközi Távközlési Egyesület ide vonatkozó szabályait, valamint veszélyezteti az utasok életét is. Szerencsére nem a GPS az egyedüli megoldás a repülőgépek helyzetmeghatározására, így például a GPS kora előtti fedélzeti helymeghatározó rendszer is használható. Jó kérdés, hogy mégis mit tehet az ENSZ a Kína által bőszen támogatott rezsim villongásai ellenében.

A zavarással duplán „jól jár” Észak-Korea, mivel mindenki tudja, hogy Dél-Korea manapság a telekommunikációs iparától, hálózatától függ. Emellett pedig északon szinte nem is beszélhetünk civil telekommunikációs hálózatról, a mobil pedig szinte kizárólag a párttagok kiváltsága.

Az egyesek által rettegett jövőbeli nagyobb virtuális csapás helyett azonban valószínűbb, hogy a mostani eset is csupán egy az észak i rezsim erősködéseinek sorozatában. Elvégre a GPS zavarás viszonylag egyszerű, és egyáltalán nem szükséges hozzá óriási befektetés, és bemesélhetik maguknak, hogy most aztán jól odavágtak. Azonban felmerül kérdés, hogy a rendszer kiépítésének árából hány átlagos északi gyereket lehetne megmenteni a legjobb esetben is életfogytig tartó éhezéstől?