A Koobe felsőkategóriás könyvolvasója járt nálunk, az Onyx Boox 60. Az eszköz különlegessége, hogy wifi és érintőkijező került bele - kipróbáltuk, megér-e ez a kombináció közel 90 ezer forintot.

Tavaly márciusban debütált a kínai gyártó prémium modellje, a Boox 60. Az elegáns könyvolvasót idén év elején kezdték forgalmazni az Egyesült Államokban, most pedig hozzánk is megérkezett. Kipróbáltuk, mit tud a wifis, érintÅ‘s könyvolvasó olyan áron, amiért már egy középkategóriás netbookot is kapni lehet.

A Boox 60 újabb törekvés az elektronikus könyvolvasók, vagy e-könyv olvasók, vagy egyszerűen csak könyvolvasók térnyerése felé. A korábbi modell után - melynek tesztje itt olvasható - ez a darab már komoly fejlÅ‘dést mutat, és kiforrott termék benyomását kelti. Nos, külsÅ‘re valóban elegáns megjelenésű ez az olvasó, és jól összerakott is, de már a kezdet kezdetén akadtak problémák. (Nüansz csupán, de mégis számít az elsÅ‘ benyomásnál, hogy a puha műbÅ‘r tokban valahogy mindig csálén állt az olvasó, a tok alja belelógott a kijelzÅ‘ alsó részébe.)

A Boox 60 ugyanis érintÅ‘kijelzÅ‘s, sÅ‘t nagyon okosan a touch funkció csak ceruzával használható - amit ugye ki kell húzni a gép hátában kialakított résbÅ‘l. Megpróbáltuk. Nem ment. Húztam, toltam az apró felületet, de miután félÅ‘ volt, hogy visszahajlik a körmöm, átadtam erÅ‘s férfiember kollégámnak - Å‘ is próbálta, húzta-nyomta, de a stylus meg sem moccant. Végül a fÅ‘nökömnek sikerült - segédeszköz bevonásával - kiszedni a ceruzát, amit a továbbiakban a teszt során egyszer sem mertem bedugni a helyére, nehogy megint beragadjon. És persze nagyon-nagyon vigyáztam, nehogy elveszítsem, mert a Wacom által gyártott érintÅ‘kijelzÅ‘ sajátossága, hogy csak a gyári ceruzával működik - ha elvész, a gyártótól kell venni újat. RemélhetÅ‘leg ez a "szorulás" egyedi hiba volt, mindenesetre rendkívül bosszantó.

A kis közjáték után már pötyöghettem a kijelzÅ‘n. Amint azt fentebb említettem az érintÅ‘kijelzÅ‘ Wacom gyártmány, és jól is működött, de egész más élmény, mint akár csak egy rezisztív LCD. A nehézkesség érzését pedig tovább fokozza a lassúság - ez persze nem az olvasó hibája, hanem magáé a technológiáé. Az e-ink technológiára épülÅ‘ kijelzÅ‘k hátránya ugyanis a lassúság. Lassan váltanak az oldalak között, és ez sokakat idegesít - mint ahogy engem is.


A Boox 60-ban egyébként 6"-os, Vizplex e-ink kijelzÅ‘ van, 600x800 felbontású, 16 szürkeárnyalatos. Az érintésérzékenység érdekében kombinálták a két technológiát - a kétrétegű kijelzÅ‘ben felül van az e-ink réteg, mögötte pedig az érintésérzékeny réteg. Nem rossz társítás, de vannak gyenge pontjai. Az egyik, amint már írtam, a stylus - ha elveszítjük, csak gyárival pótolhatjuk. A másik, amely az e-ink kijelzÅ‘knél általános, az a sérülékenység - persze kipróbálni nem tudtam, de a külföldi szakirodalom szerint számos beszámoló van olyan esetekrÅ‘l, amikor a kijelzÅ‘ már attól széttörött, hogy a könyvolvasó leesett az ágyról - ami valljuk be egy hagyományos könyvvel is gyakran elÅ‘fordul, ha elalszunk vele a kezünkben.

A menü egyszerű, és könnyen áttekinthetÅ‘: összesen hét ikon, alatta magyarul - a teljes rendszer magyar nyelvű - a neve. A Linuxos (2.6) Boox 60-ban az igazi újdonság a wifi, erre voltam magam is leginkább kíváncsi, azaz hogyan lehet könyvolvasóval netezni. Hardveres képességei elég szerények - egy 532 MHz-es, ARM11 processzor van benne, 128 MB memóriával (plusz 512 MB flash a könyveknek) - ami lehet, hogy könyvolvasáshoz elég, de netezéshez már nem biztos. Ezzel egyébként a Boox hozza az elvárt szintet, a Kindle DX-szel azonos a hardver, a Sony Reader Touch-nál pedig még jobb is.


A gép oldalán található retesszel aktiváltam a wifit, majd egy viszonylag egyszerű csatlakozási folyamat után a Boox jelezte, hogy készen áll a netezésre. A lehetÅ‘ségeket jelentÅ‘sen korlátozza, hogy hagyományos értelemben vett böngészÅ‘ nincs rajta. Van egy egyszerűsített WebKit alapú valami, ami négy elÅ‘re definiált oldalra visz, ezeket ikonként látjuk a kijelzÅ‘n: a gyártó, a Google, a Wikipédia, és az Adobe oldalára juthatunk el. Nagyon rossz, hogy nincs böngészÅ‘ címsor, mert bár a Google-n keresztül végülis tovább lehet navigálni, de ez igencsak nehézkes.

Maga az oldal betöltése a wifin keresztül kb. annyira volt gyors, mintha mobilon EDGE-dzsel neteznénk. Nem valami gyors, de kibírható. Az már sokkal kellemetlenebb, hogy az oldalakat a gép nem igazítja a kijelzÅ‘höz, így ha látni szeretnénk a weblapot, a ceruzával kell húzni a képen (görgetÅ‘sáv sincs) és a kijelzÅ‘ minden alkalommal újra és újra kirajzolja a weboldal második, harmadik, negyedik negyedét. Egyszóval idegölÅ‘ művelet a netezés elektronikus könyvolvasóval - cipész maradjon a kaptafánál. Úgy vélem ez egy fölösleges és drága fícsör, ami használható ugyan, de az embernek nincs benne sok öröme; az Å‘sz hajszálak szaporításához viszont ideális tevékenység.


Szerencsére az eszköz legfontosabb funkciója, a könyvolvasás jól működik. A Boox sok formátumot ismer (EPUB , PDF,Mobipocket (nem DRM), Fb2, TXT,PDB, HTML, CHM, DJVU, Adobe DRM/Adobe Digital Editions JPEG, BMP, PNG, TIFF,MP3.WAV) és a gyártó szerint a felsorolás további támogatott formátumokkal - például .doc - fog bÅ‘vülni. Én próbaképp a legálisan, ingyenes olvasható e-könyvek legnagyobb hazai forrásához, a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz fordultam olvasnivalóért, és letöltöttem egy könyvet txt és pdf formátumban is. A Booxra két módon tölthetünk tartalmat - a mellékelt USB kábelen, és memóriakártyán keresztül. (Szomorú, hogy ezért az árért kártyát nem kapunk.) A művelet egyszerű és gyors, úgyhogy ez a rész rendben ment.


A Boox könyvolvasó funkciójában sok a beállítási lehetÅ‘ség, változtathatunk a betűtípuson, a méreten, és a kódoláson is - erre a letöltött txt esetében szükség is volt, mivel alapból nem kezelte az ékezetes betűket - a kódolási típusok közül kellett kiválasztani a megfelelÅ‘t, ezek után már megjelentek a szavakban az ékezetek is. Aki ezzel nem akar bajlódni, használjon inkább pdf formátumot. A tördelés pdf-ben megmarad, igaz, az oldalszámok nem az oldal aljára kerültek, de legalább a következÅ‘ mondat új oldalon kezdÅ‘dött. Txt-ben ömlesztve kapjuk a szöveget, a sorok közé beszúrt oldalszámmal.


Az olvasást kényelmesebbé tehetjük a betűtípus és méret beállításokkal, elforgathatjuk a képet és olvasás közben zenét is hallgathatunk; fülest nem mellékelnek a Boox-hoz, de 3,5 mm-es csatlakozó van rajta, így használhatunk bármilyet. Szintén pozitívum, hogy a hangerÅ‘t hardveres gombbal állíthatjuk, így ha olvasás közben hangosítani, vagy halkítani akarunk, nem kell kilépni a könyvbÅ‘l.

Olvasás közben lapozhatunk a ceruzával is, ehhez a kép alsó részén lévÅ‘ sávon kell húzni a stylust, de ez nehézkes és nem pontos; ennél sokkal egyszerűbb, ha a navigyűrűt használjuk. Igazából az érintÅ‘kijelzÅ‘nek olvasáskor nincs nagyon sok haszna, mert ha útközben olvasunk praktikusabb, hogy félkézzel lapozhatunk, és egyéb műveleteket is a navigyűrűvel tudunk irányítani.


Az érintÅ‘kijelzÅ‘nek és a sytlusnak a jegyzetelésnél vehetnénk igazán hasznát, de nagyon nehézkes bepötyögni bármit, a kézírásfelismerÅ‘ pedig gyakorlatilag használhatatlan. Bármilyen betűt írtam be, azt speciális karakterként ismerte fel, egyedül az „O" betűre hozott közelítÅ‘ találatot egy „0" formájában. Szabadkézi rajzolásra és írásra a „Scribbles" funkció szolgál, különbözÅ‘ jegyzetlap-mintákat is beállíthatunk háttérnek, de rajzolhatunk üres lapra is, és több apró beállítási lehetÅ‘ség is van a funkción belül.

A Beállításokon belül találjuk a dátum, idÅ‘, nyelv beállítási lehetÅ‘ségeket, a stylus kalibrálást, és ami jól jöhet, az energia gazdálkodás beállításait. Bár a Boox a többi könyvolvasóhoz hasonlóan igen energiatakarékos, és egy feltöltéssel kb. 8000 oldal megjelenítésére képes, sÅ‘t bekapcsolt wifivel egy hétig is elvan üzemkész állapotban, beállíthatjuk, hogy mikor tegye magát készenléti módba, és mikor kapcsoljon ki (ez különösen jól jön, ha lefekvés elÅ‘tt olvasgatunk).


Összességében használható eszköz a Boox 60, de nehéz megszokni a lassúságot, netezésre nagyon korlátozottan használható, az érintÅ‘kijelzÅ‘ gyakorlati hasznát nem sikerült felfedeznem benne (hacsak nem netezésnél), nem adnak hozzá memóriakártyát - egyébként 32 GB-ig bÅ‘víthetÅ‘  micro SDHC-vel - és fülhallgatót sem, és nagyon drága. Közel 90 ezer forint, igazából ennyi pénzért vehetnénk egy középkategóriás netbookot, vagy egy alap notebookot is. Olyan az Onyx Boox 60, mint a zsiráf a viccben: „szép, szép, de otthonra nem kéne".

További érdekes cikkek
Kindle: népszerű e-könyves szoftver Androidra
Lélektani határ alatt az e-könyvolvasó ára
Szuperolcsó e-könyvolvasót dob be az ASUS

További tesztek