Nem hiszem, hogy csak a "kockákat" érdekli, mitől is megy a GPS-ük. A térképi adat mindenképpen a navigációs rendszer legfontosabb része, nélküle minden csak cukormáz. A Tele Atlas térképeivel ráadásul egyre több helyen találkozhatunk, így nagyon nem mindegy, hogy azok milyen minőségűek és mit várhatunk a frissülésüktől. A TomTom-mal történt "házasság" óta mintha még inkább meglódult volna az a bizonyos szekér és nagyon szimpatikus az a szemlélet, hogy a holland cég bele enged látni a háttérbe és nem titkolja, miként is fejleszt. A Dayka Gábor utcai, magyar főhadiszálláson jártunk, ahol minden kérdésünkre válaszoltak.

Most sem fogom adatokkal untatni a kedves olvasót, és meg sem próbálom összefoglalni azt a töménytelen információt, amit a helyszínen kaptunk. Ehelyett nagyon szubjektíven - és remélem egyben érthetően - azt írom meg, amit én, átlag felhasználó felfogtam a profik által előadottakból. Csak annyi szakkifejezést fogok használni, amennyi az érthetőség miatt feltétlenül szükséges, de ha mégis marad valami, ami esetleg nem érthető, azt természetesen a fórumunkban ezúttal is meg tudjuk beszélni. Tehát:

A történelmi hűség miatt néhány adat azért idekívánkozik. A Tele Atlas már több, mint 25 éves. Rögtön a cég neve után azt olvashatjuk, hogy "Find more", egyfajta jelmondat ez. Szó szerinti fordításban nem sok értelme van annak, hogy "Találj többet", hiszen nem egy internetes keresőről van szó. A "Találj oda jobban" talán jobban megközelíti a cég céljait, büszkék is rá, hogy 15%-kal több országról, 20%-kal több útról van térképük, mint a velük versenyben lévő többi térképszolgáltatónak, így 25%-kal több embernek tudnak szolgáltatást nyújtani. Amellett, hogy a fel nem térképezett területek is csökkennek és a térképek minősége folyamatosan növekszik, az évente nagyjából 15% körüli úthálózat változást is követik. Észak Amerikában és Európában a Tele Atlas térképei a legjobbak, legalábbis ők ezt állítják.

A tisztán látáshoz az is hozzátartozik, hogy 2008. július 30-án a Tele Atlas a szintén holland TomTom kizárólagos tulajdonába került mintegy 2,9 milliárd eurós vételáron. 2010. júniusát írjuk, azaz eltelt lassan 2 év és a fúzió mostanára kezd el igazán működni. Maguk a Tele Atlas alkalmazottak súgták meg nekem, hogy a két cég - amely már valójában egy - együttműködése mostanra dinamikus és az ilyen házassággal járó összecsiszolódás után mára az akadozások eltűntek. Megjegyzem, hogy az esemény alkalmával bárkitől kérdezhettünk és végig az volt az érzésem, hogy ezek a szakemberek szeretik amit csinálnak. És nem mellesleg értenek is hozzá és szívesen mesélnek is róla.

Hűséges olvasóim bizonyára észrevették, hogy szeretem megragadni a dolgok lényegét és pár mondatban összefoglalni, mitől is működik valami, mitől jó. Nos, a Tele Atlas - ezzel együtt a TomTom - esetében ez nem nehéz. A lényeg abban van, hogy több lábon áll minden. Gondolok itt arra, hogy a térképekhez szükséges adatot is több helyről szerzik be, de arra is, hogy magát a szolgáltatást is több irányba értékesítik. Olyan ötleteket valósított meg a TomTom, amelyekről még pár éve álmodni sem mertünk - és egyébként sok geoinformatikai rendszerekkel (lásd még: GIS) foglalkozó cég még ma is csak álmodozni mer -, emellett bár megtehetnék, nem ülnek a babérjaikon, hanem folyamatosan törik a fejüket. Írom, mire is gondolok.

A TomTom készülékekkel rendelkezők tudják nagyon jól, hogy mi is az a Map Share. Persze az angolul kicsit tudóknak sem kell nagyon magyarázni, hogy egy térképmegosztó alkalmazásról van szó. Kétirányú az adatforgalom, ugyanis aki ad, az kaphat is. A TomTom nagy találmánya, hogy a felhasználók a térképjavításokat magán a navigációs készüléken végezhetik el, amely aztán amikor legközelebb csatlakozik a számítógéphez, azokat a rendszerbe feljuttatja. Így történhet meg az, hogy az általunk érzékelt hiba gyakorlatilag azonnal a fejlesztők tudomására juthat. Tessék kapaszkodni, mert brutális számok következnek! Azt ígérik, hogy a bejelentett hibát 24 órán belül feldolgozzák és 48 órán belül a TomTom felhasználóknak vissza is juttatják. Ha tehát egy utca egyirányúvá válik és azt az arra közlekedők bejelentik (legalább öten), 2 nap múlva már meg is jelenhet a TomTom készülékünkön. Én erre persze, mint felhasználó azt mondom, ne legyen 2 nap, legyen egy hét. Még az is brutális és hihetetlen.

Miért is javítgatná az ember a térképeket? Ez kérem jó kérdés. Volt ugye anno ilyen már kis hazánkban, egy másik nagy szolgáltató szintén a felhasználókra (is) alapozva javította a térképeit. Emlékszem én abból az időből, hogy többen lehülyéztek meg lebalekoztak például engem is, amiért "ingyen" kijavítottam a magam szűk környezetében a hibás utcákat. Én persze továbbra is tartom, hogy egyrészt érdekes hobbi ez, másrészt nagyon jó érzés tudni, hogy valami miattunk jó. Azóta van például, hogy aki Devecser városkában jár, nem fog eltévedni, mert egy éjjelen az összes hibát felírtuk és eljuttattuk a térképészeknek. Megköszönték és nekem például ez is elég volt. Persze a TomTom is hálás, így azon felül, hogy az embernek jó érzés tenni, meg is jutalmazzák. Mint írtam korábban, aki csatlakozik a Map Share-hez, az vissza is kap azonnal a felhasználók által javított térképekből, de idén is díjazták a legtöbb javítást beküldőket. A dobogósok együtt 3000 javítást adtak le, a nyertes Pataki András egymaga 1296 darabot. Megérdemli az elismerést és természetesen a TomTom Go 750-est és az egyéves Map Update Service előfizetést is. Én magam, mint aktív TomTom felhasználó csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy én is köszönöm szépen! Nem csak nekik, de mindenkinek!

Intelligens utak, IQ Routes
2008. október 07-én írtam róla, hogy a TomTom elindította az IQ Routes-t. Már akkor éreztem én, hogy ez lesz a jövő. A lényege az, hogy az IQ Routes-os TomTom készülékek folyamatosan rögzítik a megtett utakat és azt is, hogy mikor, hol, mennyivel tudtunk haladni. Ezt aztán - természetesen név nélkül és beazonosíthatatlanul - feltöltik a TomTom Home szolgáltatáson keresztül a szerverre. Így egy idő után a TomTom, így a Tele Atlas szakemberei is kapnak egy átfogó képet arról, melyik úton mennyivel lehet ténylegesen haladni. Ez azt eredményezi, hogy a GPS-ünk nem a térképészek által, az asztal mellől megbecsült értékekből számolja a lehetséges haladási sebességet, hanem a ténylegesen mért adatok alapján. Tudja, hogy hétfőn reggel nyolckor, vagy vasárnap délután kettőkor mennyivel is lehet haladni egy adott útszakaszon és ezt figyelembe is veszi a tervezésnél. Mindez azt eredményezi, hogy a készülék tényleg arra visz, amerre valószínűleg lehet is haladni.

Példa? Aki járt valaha mondjuk a Róbert Károly körúton a vidámparki felüljáró és az Árpád híd között, az tudja, hogy erre bizony csak a közlekedési táblák mutatnak 70-et. A valós haladási sebesség kis túlzással gyök kettő, így ezt az útszakaszt reggel hat és este 9 óra között érdemes elkerülni. A TomTom el is kerüli, mert az IQ Routes ezt tudja, ahogyan azt is, hogy a párhuzamos utcákon meg lehet haladni.   

Napersze a közösség által gyűjtött adatok mellett a Tele Atlas autói is folyamatosan járják az országot. Nagy élmény volt számomra az ilyen felmérő autókkal készített felvételeket megnézni. A rendszer úgy működik ugyanis, hogy az autó GPS-koordinátához kötött videót készít, amit aztán a térképész szintén térképhez rögzítetten végignézhet. A videón így megnézhető minden lényeges dolog és javítható is. Ahol tehát feltűnik a narancssárga autó, ott lehet örülni, mert hamarosan biztosan javulni fog a térkép.

Itt kell megjegyezzem, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a térképjavításokat nem Indiában, hanem Lengyelországban végzik. Talán ennek köszönhető, hogy az elvégzett munka minősége és az átfutási idő is javult, nem kell magyarázni gondolom, hogy az európai szem mennyivel jobban értelmezi az európai közlekedési helyzeteket. Egyébként a lengyelek mindig is nagyok voltak a számítástechnikában, nem egy nagy IT-s koponya végzett lengyel egyetemen. A magyar - egyébként egészen maroknyi - csapat így már csak egyfajta felügyeletet tölt be és jóváhagyja a javításokat.

Amire nem gondolnánk
Következzék pár érdekesség, amikre elsőre nem gondolna az ember. Honnan tudhatja a térképész, hogy egy utca egyirányú? Ha van róla - az előbb említett - videofelvétele, akkor megláthatja a táblát. Aztán ha bejelentik többen a Map Share-en, akkor is eléggé biztos lehet benne. Számomra mégis az volt a legérdekesebb, hogy a készülékek által rögzített, majd a szerverre feltöltött tracklogokból - rögzített útvonalakból - is nagyon jól látszik, ha egy utcán mindenki, mindig csak az egyik irányba közlekedik. A szoftver ráadásul egy színnel jelöli ezeket a haladási irányokat, amelyeket aztán mint egy réteget, a térképész feltehet a térképére.

Le lehet-e záratni egy utcát, ha zavar az áthaladó forgalom? Logikus kérdés, hiszen elvileg ha többen bejelentenek valamit a Map Share-en, akkor azt hajlamosak elhinni a felhasználóknak. Így tegyük fel, hogy egy utcában laknak nagyjából tízen, akiknek van Map Share-es készülékük és összefognak, majd mindannyian bejelentik, hogy az utcába behajtani tilos. A rendszer érzékeli, hogy hirtelen nagyszámú bejelentés érkezett ugyanonnan, valószínűleg tényleg változott a közlekedési helyzet. Itt jön az emberi tényező, ugyanis a javítás nem automatikus, a térképészek minden bejelentést visszaellenőriznek. Elvileg tehát lehetséges az ilyen, gyakorlatban viszont hamar kiderül a turpisság.

Online, online, online!!!
Vagy inkább live, live, live? Rákérdeztem és megígérték, hogy hamarosan - azaz még idén - mi, magyarok is élvezhetjük majd a beépített SIM kártyás TomTom modellek áldásait. Ezek a készülékek - egyelőre nem ismert havi előfizetésért - folyamatos mobilinternetes kapcsolattal biztosítják majd az adatforgalmat a TomTom szerverrel. Ugye nem kell hangsúlyoznom, hogy ez a jövő. Reméljük kedvező lesz a konstrukció és tényleg megengedhetjük majd magunknak.

Miért is jó nekünk a Tele Atlas
Ez nem egy fizetett hirdetés, nem is akarok meggyőzni senkit semmiről. Mindössze azzal magyarázható a lelkesedésem, hogy mint aktív GPS felhasználó, mindig örülök annak, amikor egy területről egyre több, jó, egymástól független térkép áll rendelkezésünkre. Mivel a térkép a GPS egyik - ha nem a legfontosabb - eleme, nem sokra megyünk a csillivilli masinánkkal, ha hibás a térképe. Ezért drukkolok a Tele Atlasnak is, ahogyan mindegyik térképkészítőnek. És remélem egyértelmű ebből az írásból (is), hogy a GPS-t nem csak akkor lehet és kell használnunk, ha nem vagyunk ismerősek valahol. Nem hiszem, hogy 1296 darab hibabejelentést teszek majd az elkövetkező évben, de pár százat azért biztosan.

Köszönjük az East Side Consultingnak, hogy meghívott az eseményre minket is, élveztem!