Az első mobiltelefon megalkotójáról talán kevesen tudják, hogy autórádiókkal kezdte, hatalmas szerepet vállalt a második világháborúban, és Neil Armstrong híres mondata is a Motorola rendszerének köszönhetően jutott el a Földre.

A rádiózás úttörÅ‘je

1928 szeptember 25-én Paul és Joseph Galvin Chicagóban megalapította a Galvin Manufacturing Corporationt, azaz a Motorola elÅ‘djét. ElsÅ‘ terméküket még ugyanebben az évben piacra is dobták, ami egy olyan eszköz volt, mellyel az akkumulátoros rádiókat hálózatról is lehetett üzemeltetni. Két évvel késÅ‘bb már valami nagyobb dolog hagyta el a cég gyártóüzemét, méghozzá a Motorola autórádió. Ekkoriban a Motorola még csak ennek az egyetlen egyfajta terméknek a neve volt, a gyártó csak jóval késÅ‘bb vette fel.

1936-ban megjelent a Motorola rendÅ‘rségi járÅ‘röknek kifejlesztett rádiója, amely csak egyirányú kommunikációt tett lehetÅ‘vé, tehát a járÅ‘rök hallgatni tudták a rendÅ‘rség által sugárzott adást, de válaszolni nem volt lehetÅ‘ségük.

Amikor négy évvel késÅ‘bb a Galvin Manufacturing Corporation piacra dobta a Handie-Talkie névre hallgató AM-frekvenciás hordozható rádiókommunikációs eszközt, még nem sejtette, hogy a termék a második világháború egyik legismertebb szimbóluma lesz.

Sikeres termékeinek köszönhetÅ‘en 1943-ban a cég tÅ‘zsdére bocsájtotta részvényeit, amely akkor 8,5 dolláros árfolyamról indult. Szintén ebben az évben készült el az amerikai hadsereg számára a világ elsÅ‘, FM-frekvenciás, hordozható rádiója. Az SCR300 16 kilót nyomott, ezért egy hátizsákban kellett cipelnie a rádiósnak. Innen ered a walkie-talkie elnevezés is. EttÅ‘l függetlenül a készülék akár 32 kilométeres hatótávolságra is képes volt megfelelÅ‘ körülmények között.

1947-ben a cég Motorolára változtatja a nevét, és piacra dobja az elsÅ‘ saját gyártású TV-készüléket is. A Golden View nevű televízió annyira népszerű volt, hogy 1 év alatt több mint 100 000 darabot értékesítettek belÅ‘le.

Az '50-es évek leginkább a tranzisztorokról szóltak, mivel 55-ben megjelent az elsÅ‘ kereskedelmi forgalomban is kapható, tömeggyártású tranzisztor, amit késÅ‘bb az autós adó-vevÅ‘k tápegységének tovább fejlesztésében használt fel elÅ‘ször a cég. Nem mellékes továbbá az sem, hogy 1955-ben a Motorola bemutatta a híres M-betűs logóját.

1963-ban a Motorola megalkotta a világ elsÅ‘ téglalap alakú tévé képcsövét, ami hamarosan ipari szabvánnyá vált. 6 évvel késÅ‘bb azonban egy igazi világszenzácóhoz jártul hozzá a cég, ugyanis 1969-ben Neil Armstrong egy Motorola távközlési berendezés segítségével juttatta el híres mondatát a Földre.

Mobilkommunikáció

1973-ban a Motorola egy DynaTAC (DYNamic Adaptive Total Area Coverage) típusú hordozható rádiótelefont tesztelt, amelynek kereskedelmi változatát, a világ elsÅ‘ ilyen készülékét csak 11 évvel késÅ‘bb, 1984-ben dobta piacra. A DynaTAC mai szemmel nézve hatalmas darab volt, és brutálisan sokat, 800 grammot nyomott. Akkoriban különösen nagy kihívással néztek szemben a terméket megalkotó mérnökök, ugyanis a cellás kialakítású mobilhálózatokon üzemelÅ‘ DynaTAC-et úgy kellett megtervezni, hogy a cellák közötti váltáskor ne kapcsolja szét a vonalat. Összességében a DynaTAC megalkotása 10 évébe és 100 millió dollárjába került a Motorolának, de ezzel a befektetéssel egy új, világméretű iparágat hozott létre.

Persze a Motorola ekkor már rengeteg más területen is megvetette a lábát. ErÅ‘s volt például a félvezetÅ‘gyártásban, processzorait többek között az Atari, a Commodore, az Amiga és az Apple számítógépeiben is alkalmazták. Foglalkozott műholdakkal, és telekommunikációs hálózatok építésével is. Kevesen tudják, hogy az elsÅ‘ igazán világméretű telekommunikációs hálózat is a Motorola érdeme. Az Iridium projekt 66 darab műhold segítségével hozta létre a Föld egészén elérhetÅ‘ mobilhálózatot. A Motorola annyira bízott a sikereiben, hogy még önálló cég is alakult rá a 90-es végén, de érdeklÅ‘dés hiányában végül 1999-ben csÅ‘döt jelentett.

Egészen 1991-ig kellett várni ahhoz, hogy a cég a németországi Hannoverben  demonstrálja elsÅ‘ GSM rendszerű mobilkészülékének működését. A GSM azóta Európa meghatározó telekommunikációs szabványává nÅ‘tte ki magát.

Az itthon kevésbé ismert, csak rövid ideig működÅ‘ személyhívók piacán is tevékenykedett a Motorola. 1995-ben ugyanis megjelent a világ elsÅ‘ olyan csipogója, amely már kétirányú kommunikációra is lehetÅ‘séget adott. Igaz, a kis eszközzel csak elÅ‘re definiált válaszokat adhattunk a bejövÅ‘ üzenetekre.

Egyik leghíresebb készülékét, a Motorola StarTAC-et 1996-ban mutatta be a cég. A kinyitható, és kihúzható antennával rendelkezÅ‘ telefon még mai szemmel is szép, ráadásul akkor a világ legkisebb és legkönnyebb modelljének számtott. Ez olyannyira igaz, hogy 88 grammos tömegét még a manapság kapható mobilok nagy része is megirígyelhetné.

Úton a válság felé

Az ezredfordulót követÅ‘en a Motorola mobil részlege folyamatos gyengélkedésbe kezdett. Eleinte még olyan sikereket értek el, mint a világ elsÅ‘ GPRS adatátvitelű mobilhálózatának kiépítése (Cellnet szolgáltató - Egyesült Királyság) és a hozzátartozó GPRS mobil, a Timeport P7389i gyártása. De szintén nagy dolog volt a világ elsÅ‘ Linux-alapú mobilja, az érintÅ‘képernyÅ‘s Motorola A760, mely egy teljes értékű PDA-t is jelentett.

A gyártó talán utolsó igazi nagy dobás a mobiltelefonok piacán a MOTORAZR V3 volt, amely mindössze 13,9 mm-es vékonyságával és alumínium burkolatával tényleg kuriózumnak számított a maga idejében, és ennek megfelelÅ‘en világméretű sikereket hozott. A cég évekig a RAZR sikereire alapozta új modelljeit, melyek így egy idÅ‘ után elvesztették értéküket, a "penge dizájn" pedig kiment a divatból.

2007 utolsó negyedévében a Motorola mobiltelefonokkal foglalkozó részlege 1,2 millárd dolláros veszteséget produkált, pedig a cég egésze ennek ellenére is 100 milliós nyereséggel zárt a negyedévet. Egyértelművé vált, hogy a Motorola rendkívül nehéz helyzetbe került a mobiltelefonok piacán, míg más leányvállalatai jól teljesítenek. Gyengélkedése odáig vezetett, hogy 2008-ban közel 10 000 alkalmazottól vált meg. Piaci részesedése a 2007-es 18,4%-ról 2008-ra 9,7%-ra csökkent. Könnyen lehet, hogy a most zajló gazdaság világválság végleg a BenQ-Siemens sorsára juttatja a Motorolát, de a gyártó egyelÅ‘re még harcol a túlélésért.